Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)

Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században - Zalaegerszegi végrendeletek 1701. augusztus 18.–1803. december 17.

saját kezem keresztvonásommal meg is erősítvén. Signatum Szala Egerszeg, die 5a Mártii, 1792.

Gásphár Ádám +

Én Peczeli József város esküdtje előtt m. p.

Magyar Pál város esküdtje előtt m. p.

Győréi Ferenc város esküdtje előtt +

Geszenhard Ignác város esküdtje előtt m. p.

Bálint László város esküdtje előtt m. p.

Haragos Pál város kisbírája előtt m. p.

Antal Ferenc [...] m. p.

Kétlapos, eredeti.

Lelőhely: MNL ZML Zalaegerszeg város régi levéltára - Végrendeletek No. 100.

122. Szöllössy Szabó Károly végrendelete 1792. december 18.

Atyának + és Fiúnak + és Szentlélek Istennek + nevében, ámen.

Én, alul is megírt szala egerszegi városban lakozó Szöllössy Szabó Károly, noha testemben beteges és nyavalyás, de elmémben ép és egészséges, az nyavalyáktól óránként jobban-j óbban szorongattatom, nem reménlem gyógyulásomat. Minek előttö utolsó órámhoz közelétsek, és a fölséges Úristen rendeléséből e csalárd világbúi kiszóléttassam, csökély javaimról kívántam ez alább írt rendelésemet megtenni.

Elsőben is az én bűnös lölkömet ajánlom az Úristennek szent irgalmasságába, a testemet a földnek az ő anyjának, ahonnét eredetét vette.

Másodszor. Megemlékezvén arról, hogy szülőimről csökély őstől maradt javak osztályomban jutottak, melyek ekképpen következnek, és talán városi magist- ratusbéli urak is némelyek emlékeznek: egy ezüst zsebórát, melyet utóbb 15 fton és 30 xrokon eladtam, egy párna, egy dunyha, két vánkos, egy viselt lepődő rongyos, egy láda, 6, idest hat szalvet egy abrosszal, ezüstgombok, melyeket utóbb 20 foréntokon eladtam, ezeknek árát magam és húgom Szöllössy Anna, Esztergálos Ignác hazastársa fölruháztuk magunkra. Mégis egy kerék asztal, egy hátas szék, maradjanak feleségemnek, Hartnerin Erzsébetnek, rendelem.

Harmadszor. Aminémő ingó, ingatlan javaim vannak följebb elszámláltokon kívül, minthogy tulajdon keresményünk légyen feleségemmel, ha halálom tör221