Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

des a plotnickiji csoport vezetésével bízott meg. Itt egy német hadnaggyal voltam egy szálláson. Őt karácsony után, mint tiszti tartalékot Sztálingrádba vezényelték.

A kiképzést a kiadott és a táborparancsnokság által részleteiben kidolgozott kiképzési terv szerint a környező terepen hajtottuk végre. Vakító napsütésben, nagyon kemény hidegben folyt a kiképzés. Gyakran jelentek meg felettünk nagy magasságban szovjet felderítő gépek. A Sztálingrádról érkező kedvezőtlen hírek és a gyakori berepülések miatt mindnyájunkban felmerült a gondolat, hogy a magyar hadsereg arcvonalán is számítani kell egy erős támadással, s kétséges, hogy a cérnavékonyságú védőállás fel tudja-e azt fogni. Az arcvonalon azonban a szokásos szórványos tüzek mellett nyugalom volt.

Emlékezetem szerint a kiképzést még december közepén befejeztük, és a zászlóaljak megkezdték az előnyomulást a felváltás végrehajtására. A felváltó zászlóaljak nehézfegyvereket nem hoztak magukkal, azokat az ott lévőktől vették át. Az arcvonal átvétele huzamosabb időre lett tervezve. Sajnos a csapatok korábbi nagy veszteségei miatt a kiépített védőállásban jól elfért egyaránt a felváltó és a felváltandó. A vett értesítés szerint a 17. gyalogezred felváltott részei csak február első hetében kerülnek Sztarij Oszkolból hazaszállításra, és ezért indokolt volt, hogy az elvonulásig a berendezett védőállásban maradjanak.

A zászlóaljak elvonulása után a kiképzőtábor nem oszlott fel, folytatta működését. Az arcvonalból kisebb egységeket vezényeltek a táborba páncélromboló tanfolyamra. Ezt a kiképzést a Plotnickij melletti kiserdőben talált két kilőtt szovjet harckocsin gyakoroltuk. A harckocsi holtterében megközelített harckocsi oldalára kellett helyezni a német tapadó (mágneses) robbantó gránátot. Ezt a kiképzést a német tisztek vezették. Mi, őszintén szólva, nagyon naiv elgondolásnak tartottuk a harckocsinak ilyen módon való megsemmisítését. Véleményünk kialakulásához hozzájárult a már szeptember végén kiadott közlemény, mely a szovjet harckocsik megváltozott harceljárásáról szólt. Ezek szerint a harckocsik a gyalogság támadását kezdetben hátulról támogatják, hogy kivonják magukat a mi nehéz páncéltörő ágyúink hatásköréből a kisebb veszteség miatt. így nem tudtuk elképzelni, hogy miképpen tud a csatár a mágneses gránáttal a harckocsi holtterébe férkőzni.

Közeledett a szilveszter. Megelőző nap az ezred vezető orvosa, Daka Miska orvos főhadnagy kis szánkóján értem jött, hogy az év utolsó napját az ezredtörzs körében töltsem el. Eltávozási engedélyt kaptam, s így előre mehettem az arcvonalba. Itt értesültem a távollétemben történtekről. Karácsony előtt a befagyott Donon át végrehajtottak egy vállalkozást azokra a fedezékekre, amelyeket még én szemrevételeztem.139 A vállalkozás nem járt sikerrel, mert a parancsnoknak

139 A balul sikerült vállalkozást, mely során Jeszenszky Elek próbaszolgálatos főhadnagy életét vesztette, 1943. január 13-án, Gremjacsjétől északkeletre hajtották végre. HL HM 22. v. oszt. 745.051/1943.

64