Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
47. gyalogezred - 42. Hunyadváry József alezredes (47. gyalogezred II. zászlóaljának parancsnoka) harctudósítása és tapasztalatai, 1943. január 21. - február 27. (részletek)
is az első állások védelmi berendezkedéseinek tökéletesítésén dolgoztak volna, pedig a szakkiképzéssel rendelkező utászok irányító tevékenységére nagy szükségünk lett volna. Ezt a szakképzettséget az árkászok tudása és gyakorlata sem pótolta. A múlt világháborúban, különösen a nyugati harctéren a rókalyukak igen jól beváltak, s főleg Verduntől délkeletre a németek által akkor már négy éven át tartott, messze az ellenséges védőrendszerbe benyúló, elsőrendűen kiépített és az 1918. szeptember hó 12-én megindított ellenséges támadáskor már a 35. gyaloghadosztály által védelmezett védőállásokban ezek a rókalyukak a saját elszenvedett veszteségeinket leszállították a minimumra. Mi a Don parti védelemben mégis minden szakirányítás, de főleg anyagi támogatás nélkül, különösen eleinte kezdetleges fedezékeket és tüzelőállásokat építettünk ki. Komoly lendületet az építkezés csak akkor vett, amikor nagyobb ellenséges erőnek (körülbelül két ezrednek) sikerült Kosztyenkinél 1942. évi augusztus hó 8-10-én végrehajtott [támadáskor] behatolni, s a templom területén körülbelül 6 órára befészkelnie magát. Most már láthatta tiszt és legénység egyaránt, hogy itt komoly téli védelmi berendezkedésekre van szükség. Az összes elöljáró parancsnokság is felismerte a közeli váltásról elterjedt és ebben bízó legénységben úrrá lett téves és igen káros tévhitnek minden téren, de főleg a szükséges komoly védelmi berendezkedéseket veszélyeztető voltát, és ezen tévhit és beláthatatlan káros következmények elhárítására és megakadályozása céljából a lehetőt megtették. Különösen a parancsokban közzétett állásépítési dicséretek váltottak ki igen jó hatást és ösztökélték az egyes egységeket a további kitartó és fáradtságos, de rendkívül hasznos műszaki munka folytatására és tökéletesítésére. A magasabb parancsnokságok e téren közzétett dicséretei a vállalkozások (fegyvertények) leírásához hasonlóan szintén igen serkentőleg hatottak volna, s e téren is közelebb jutottunk volna a tökéletességhez. A minden erő felhasználásával (vonat, mesteremberek, gh. személyzet, stb.) megindított kemény munka meg is hozta a gyümölcsét. A veszteségek csökkentek, és a védők biztonságérzete és az egyes raj- és szakaszfészkek magukbízása is nagymértékben nőtt. Amikor a zászlóalj saját erejéből úgyszólván minden műszaki munkát befejezett, s a beállott fagy miatt a földmunkák már csak nehezen haladhattak, nagy meglepetésünkre elkésve kiszállításra került a rókalyukak készítéséhez szükséges anyag. Maguk az árkászok bevallották, hogy ők még soha erről az anyagról és annak beépítéséről nem is hallottak. Tehát nem értenek a rókalyukak készítéséhez, mert olyat még soha nem láttak. Ezt jelentette ki többek között az árkászszázad parancsnoka is. Milyen más volt e téren az oroszoknál a helyzet! 426
