Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
47. gyalogezred - 42. Hunyadváry József alezredes (47. gyalogezred II. zászlóaljának parancsnoka) harctudósítása és tapasztalatai, 1943. január 21. - február 27. (részletek)
cédulák igen előnyös színben tüntették fel a fogságba jutottak helyzetét. Bár a röplapok megtartása szigorúan tiltva volt, mégsem lehetett elkerülni, hogy azok tartalmát egyesek meg ne ismerjék. Ennek ellensúlyozására például igen célszerű lett volna - saját megítélésem szerint - román nyelvű ellenpropaganda iratok szétszórása. 10. Érdemek késedelmes jutalmazása. Az első vonalban hosszabb időn át szolgálatot teljesítők között általános volt az a felfogás, hogy a kitüntetések adományozása nem a legigazságosabban történik, bár ez valószínűleg csak látszat volt. Különösen a hátsó parancsnokságoknál gyakran adományozott kitüntetések gyakran váltottak ki az első vonalban huzamosabb időn át becsületesen szolgálatot teljesítők között jogos elkeseredést. A kimagasló tetteknek röviddel azoknak végrehajtása utáni jutalmazása, lehetőleg a nyilvánosság előtt, óriási buzdító hatású lett volna. A rendkívüli tettek jutalmazásánál a soron kívüli előléptetés, esetleg a vitézzé avatás igen buzdítóan hatna. Külön sokszorosítva századig bezárólag lett volna jó kiadni, mert a zászlóaljnál sokszor oldalakra menő fegyvertényleírások sokszorosítása nem volt végrehajtható, viszont a körözés, kihirdetés és oktatás a küzdő századoknál csak igen lassan és nehézkesen volt végrehajtható. Végül igen célszerűnek tartanám a mai anyagias világban legénységi kitüntetések, éspedig a Kis és Nagy Ezüst, valamint az Arany Vitézségi Érem után - vitézi telek adományozásáig - a világháborús Vitézi Érem pótdíjaknak a változott viszonyoknak megfelelő kiméretben való rendszeresítését. 11. Tisztek és legénység elosztása. A tisztek és a legénység - véleményem szerint - helytelenül vannak az egyes fegyvernemekhez beosztva. Igen rossz vért szült például az, hogy vagyonosabb és jobb hivatali állásúak, továbbá a mágnások zöme a huszároktól a vonatcsapatokhoz lettek beosztva, és a gyalogsághoz még véletlenül sem került egy sem, pedig vonatparancsnokokra a gyalogzászlóaljaknál is jó lett volna, ha lóhoz értő ember került volna. Véleményem szerint a legénység elosztásánál is sok az igazságtalanság. Mert például míg a Don partján küzdő legénység zöme a 30 és 40 életévek közötti volt, addig például az összes helybeli egészségügyi intézeteknél túlsúlyban a 30 éven aluliak vannak beosztva. Például az összes kórházban, amennyiben az, az önkéntes vöröskeresztes ápolónők által teljesített szolgálaton kívül feltétlenül szükséges, csak 50 éven felüli többgyermekes, tehát kíméletre szoruló póttartalékosok volnának állandó szolgálatra beoszthatok. Ezen elvnek az összes többi honi alakulatnál való következetes és szigorú végrehajtása közvetve már békében az egyke fokozatos megszüntetésének is egyik igen hatásos módja volna. Ez természetesen nem zárná ki a csapat fiatal egészségügyi személyzetének kiképzését és utánpótlásként való beosztását. 424