Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - 17. gyalogezred III. zászlóalja - 38. Koszorú Imre tartalékos zászlós (17. gyalogezred III. zászlóalja géppuskás századának szakaszparancsnoka) visszaemlékezése, 1942 (részletek)
Orelban moziba mentünk. Alighogy vége lett az előadásnak, a mozit bombatalálat érte. Szerelvényünk lőszeres szerelvények között állt - ez bizony nem szívderítő látvány a halál árnyékában. Ráták húztak felettünk, bombákat szórtak. Nem féltünk, mert főleg tüzérségi lövedékeket dobáltak. Szuttyanva csapódtak a földbe. A német négycsövű Boforsok652 szüntelenül ontották a tüzet. A szerelvények kihúztak az állomásról, csökkent a veszély. Gyalogmenet következett. Éjjeli menetek, rejtve. Sztálin-gyertyák potyogtak az égből. Ekkor mozdulatlanságba kellett merevedni. Nagy gyümölcsösökben húzódtunk meg nappal, vagy erdőségekben. Élelmezés éjjel, nappal mozdulatlanság. Lassan, lassan közeledtünk a front felé. [...] Úgy gondoltam, leszállunk a vonatról, szuronyroham - így értékeltem az első világháború képeit, tévesen. Végre sok éjjeli menet után a második vonalba, az úgynevezett tartalékállásba kerültünk. 10 cigaretta, 10 szem savanyúcukor volt a hadiadag. Esténként 2-3 dl pálinkát adtak, lelkesítőnek. Éjjelente ellenséges és saját ágyúk torkolattüze világította be az eget, nagy dörgés mellett. Egy kis orosz faluban találkoztam az egyik Dobó653 fiúval, doktor hadnagy volt. Nagy-nagy szeretettel köszöntöttük egymást. Egy gyümölcsösben találkoztam Mátyus Ferivel.654 Pisztolytáskája összehajolva volt az oldalán. Csodálatomra azt felelte, ha [a] pisztoly is ott van, hasfájást kap. Bátor gyerek - gondoltam. Időnként előrementünk tapasztalatszerzésre, szemrevételezésre az első vonalba. Vagy mint én, Rozsgyesztvenszkojéban, az úgynevezett „előretolt" megfigyelő állásba. 24 órát voltam elől. Egy gödörben ültem, derékig vízben, fejem felett egy ólajtó. Nyakamban telefon és géppisztoly. Mellettem ült egy [...] sörgyári kocsis, 45 éves, ki mindig csak azt mondogatta: „A parancsot teljesíteni kell, mert ha nem, agyonlövik az embert!" Ezt mondogatta szüntelenül. Rajom, többi embereim lövészgödörben voltak, rejtve és fedve. Az ellenség hajnalban támadásra indult. Babinszky főhadnagy655 körlete, védővonala előtt voltam. Telefonon azonnal jelentettem; a vonalat ellőtték, a lovas küldöncöt írásbeli jelentéssel indítottam. A kiürített Rozsgyesztvenszkojét tüzérségi tűz alá vették. A távbeszélő vonalat sikerült összekötnöm (szerencse, két hétig távbeszélő kezelő voltam). Közben bal zsebemet repesz érte, a jód lassan 652 A német - nem Bofors gyártmányú - Flak-Vierling 38 M 2 cm-es négycsövű gépágyú. A Bofors légvédelmi gépágyúknak egy csöve volt. 653 Feltehetően dr. Dobó Endre (Kiskomárom, 1913., anyja neve: Szlávy Matild) tartalékos orvos hadnagyról lehet szó, aki 1942. április 17-én a III. gépvontatású tüzérosztály vezető orvosaként vonult el a keleti hadszíntérre. (HL KJ 103/a.) 654 Mátyus Ferenc tartalékos zászlós, 17/11. zászlóalj. 655 Babinszky László főhadnagy, a 47/11. zászlóalj 4. puskásszázadának parancsnoka. 307