Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 34. Somogyi Lajos tizedes (17. gyalogezred II. zászlóalj, géppuskás század) visszaemlékezése, 1942-1943

Szumiban hozzánk szegődött egy ágról szakadt munkaszolgálatos orvos, kiről, valószínű, az egységemben csak én tudtam, hogy munkaszolgálatos és orvos, méghozzá zsidó származású.593 594

Én ezeket a velünk együtt halálra ítélt embereket úgy tekintettem, mint saját magamat, mert ők éppúgy nem tehettek róla, hogy zsidónak születtek, mint ahogy én katolikusnak. Nékünk tiltva volt még beszélni is velük, nemhogy valami élelmiszert vagy cigarettát adjunk nékik, mert ha rajtakaptak bennünket a segítőkészségünkön, azért hadbíróság előtt kellett felelnünk. Ennek ellenére mind több magyar katona vállalta a kockázatot, a segítőkészséget. Nagyon vigyáznunk kellett a felügyeletüket ellátó keretlegénységgel. Ezeknek az őröknek 99 százalékát a legvadabb, legszemetebb, vérengző emberekből válogatták össze. Ezeknek a vadembereknek a parancsnokuk sem volt különb, hisz ő adta ki a parancsot a beosztottjainak: „Csak utána mehettek ti haza, ha ezek a munkaszolgálatosok elfogynak!"59*

Ez a zsidó orvos volt mellettem egészen Nagykanizsáig. Nagykanizsán szétválogattak bennünket, alakulatok szerint. Ki a kiszállításunkkor hova tartozott, oda vitték vissza, ő azonban eltűnt. Valószínűleg ő már Nagykanizsára való beérkezésünknél azonnal megszökött, mert én többet őt nem láttam. Már Kanizsára való érkezésünkkor elég tűrhetően éreztem magam. Most pedig következett számunkra az újabb szörnyű lelki megrázkódtatás.

Nagykanizsán Bagolasánc felöl, a nyílt mezőn állt meg a szerelvényünk. A vasúti töltés mindkét oldalán puskákra feltűzött szuronyos katonák vártak bennünket. így kezdődött már a fogadtatás. Halljuk a vagonokban a kinti nagy vitatkozást a velünk lévő egynéhány, életben maradt tartalékos tiszt és a kivezényelt őrség parancsnoka között. Egy hozzánk tartozó hadnagy végigment a kis szerelvény mellett, és adta a parancsot, hogy senki ki ne merjen szállni az ő parancsa nélkül. Mi a parancsot teljesítettük, csak lestünk a nyitott ajtókból, hogy most mi is fog történni. A tisztek egy órai alkudozása után megjelent a Károly laktanya parancsnoka, Farkas Ödön alezredes, aki az őrség parancsnokának adta az utasítást az őrség bevonulására, vissza a laktanyába. Ezután nékünk is elhangzott a parancs a kiszállásra. Kiszálltunk, sorakoztunk, és zárt sorban bevonultunk mi is a laktanyába.

Itt ért bennünk az újabb meglepetés. Szögesdrótokból készített két darab szö- gesdrótfal köze 3-4 m szélességben felhomokozva, és a két fal között szuronyos,

593 Dr. Mike Géza zalaegerszegi orvos, munkaszolgálatos, akit a 17/III. zászlóalj orvosaként csempésztek haza.

594 A 9. könnyű hadosztály kötelékébe beosztott 101/46-48. tábori munkaszolgálatos századok sorsa - ha csupán 1942-1943. évi személyi veszteségeiket vizsgáljuk - nem igazolja a memoár szerzőjének - kevésbé saját tapasztalaton, inkább híreszteléseken, rémhíreken alapuló - nézeteit. Ezen alosztályokból 1943. január 12-éig csupán 18-an haltak vagy sebesültek meg, illetve tűntek el. Ezt követően, a Dontól való visszavonulás során azonban a kerettagokkal együtt a századok szinte teljes állományának nyoma veszett. HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis.

275