Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 34. Somogyi Lajos tizedes (17. gyalogezred II. zászlóalj, géppuskás század) visszaemlékezése, 1942-1943

jól megismertem. E támadásnál lett a 47. gyalogezred első hősi halottja.544 De ezért a bajtársért a ruszkik is hét bajtársuk halálával fizettek. A harcban résztvevő bajtársaik elmondása szerint ezt a hét szerencsétlen ruszkit Babinszky kaszálta le lábukról golyószóróval. Török tizedes halála után saját kérésemre, mint századírnok kerültem a rajához parancsnoknak. Majd egyhónapos védelmi harcban itt bosszantottuk egymást a ruszkikkal, váltakozva, június 13-áig. E napon kivontak bennünket a védelmi állásból, és pihenőre mentünk egy szép kis ligetes, erdős területre.

Nem írok arról, hogy milyen mélységes örömet szereztek a hazulról elsőben érkezett tábori lapok. Pillanatnyi megnyugvást jelentett számomra, mikor láttam nős, családos bajtársaim örömét, hogy családjaik otthon jól vannak. De ez az öröm csak pillanatnyi volt számunkra. Mindannyian tudatában voltunk annak, hogy ők, úgy, mint mi, a szigorú cenzúra miatt csak a legszebbet és legjobbat írhatják, mert különben a tábori lapjaink nem érnek célba. Megdöbbenés és a legnagyobb gyűlölet támadt bennem, mikor az éjszaka leple alatt ételhordó szakácsaink elmondták, hogy a dicső ezredparancsnokunk, Kozderka ezredes,545 aki még a hátországban ezredünk réme volt, félelmében beteget szimulálva, itt hagyta az ezredét, hazament a hátországba.546 [...]

Úgy mondták, hogy valahol Dubrovka kis település közelében vagyunk. Közben jöttek a kiszivárgó hírek, és tudtunkra adták, hogy hamarosan támadnak a németek, és a támadásban nekünk is részt kell vennünk. Elavult, első világháborús fegyverzetünkkel,547 és mindvégig a hazug politikánkkal és félrevezetésünkkel. így váltunk mi megszállókból támadókká, idegen érdekekért, hitleri eszmékért.

Június 27-ig voltunk pihenőben. Igazán jó sorunk volt. Ellátásunk kifogástalan volt, annak ellenére, hogy a ruszki repülők állandó felderítést végeztek a frontvo544 A 47. gyalogezred első hősi halottal - a korabeli veszteségnyilvántartási dokumentumok szerint - Szimionka György honvéd és Rád András (Kővárgyertyános, 1914., anyja neve: Lupán Johanna) honvéd volt, akik 1942. május 26-án Kurszkban, illetve Pahonokban aknarobbanás következtében vesztették életüket.

545 Kozderka László ezredes, a 17. gyalogezred parancsnoka.

546 A 17. gyalogezred parancsnokát súlyos cukorbetegsége és idegkimerültsége miatt, ezred vezető orvosának intézkedésére szállították 1942. június 18-án előbb a kijevi magyar 1/1. tábori kórházba, majd a hátországba gyógykezelés végett.

547 A 2. hadsereg fegyverzetét illetően csupán az 5/8 M 8 cm-es tábori ágyú és a 14 M10 cm-es köny- nyű tarack számított első világháborús harceszköznek. Akadt néhány első világháborús eredetű és az 1920-as, 1930-as években némileg korszerűsített fegyver, nevezetesen a 7/31 M 8 mm-es géppuska, a 14/39 M 15 cm-es közepes tarack, illetve a 31 M, a 31/A M és a 35 M 8 mm-es ismétlőpuskák, azonban a gyalogsági nehézfegyverek, a tábori és légvédelmi tüzérségi lövegek, a páncélozott gépjárművek és repülőgépek javarésze, valamint a németek által átadott harceszközök (harckocsik, gépjárművek, páncéltörő ágyúk, géppisztolyok, stb.) az 1930-as évek második feléből, illetve a végéből származott. Szabó Péter 2001. 49-54. p.

251