Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 33. Nyíry Zoltán hadnagy (17. gyalogezred II. zászlóalja géppuskás századának parancsnoka) harctéri naplója, 1942. május 3. - szeptember 20

gi jelszava a legfontosabb, azért ezt ide is feljegyzem magamnak: „Stiki v zemlju!” (Szuronyt a földbe!) „Kaputt Sztálin!"469

Május 30-án, harcálláspontomon. Délben kelek csak fel. Zuhog az eső, úgyhogy csak a fedezékbe levezető alsó lépcsőfokról mosakodunk. Utána felmegyek az irodába, s a hősi halált halt Török tizedes hagyatékából készítek két, 3 kg-nál kisebb csomagot. Ebéd után Tombival átmegyünk az Ikrekhez. Előzőleg finom csokoládékrémet küldtek nekünk. Megköszönjük ezt a fejedelmi csemegét, és két erős iramú Kapitaly csatát vívunk. Közben a legények a gramofont nyektetik. Eíat óra körül elmegyek hátra, megnézem és feladattal látom el a hetedik géppuskás rajomat. Végre sikerül Tar470 vetős szakaszához is eljutnom. Nagyon örülnek az emberek a látogatásomnak. Igen furcsa dolog a háború, pár órával ezelőtt még gondtalanul lemezeztünk, most pedig a védőkörletem felől tüzérségi-, géppuska-, golyószórótűz hallatszik, s zavar vissza harcálláspontomra. Nem nálunk volt a tüzelés, még az I. zászlóaljon 11/2 km-rel túl, de az eső után villamossággal telített levegőben úgy hallatszott, mintha tőlünk jött volna. Az este megint élénk Rata tevékenységet hoz. Holdtölte van, de azért egymás után zúgnak el felettünk. Az a kár, hogy a légvédelem még egyet sem szedett le közülük, nem mernének ennyire szemtelenkedni. Kölyök párnája úgy látszik, azért nem jött meg, mert egy szállítmányt a partizánok [fel] robbantottak. Megírom neki.

Május 31-én. Hősök vasárnapja van. A katolikusoknak mise van kilenckor, de csak egy embert tudok rajonként beküldeni. Saját magam tízig alszom. Hajnalban örömmel figyeltük meg, hogy miként húztak át felettünk saját gépeink. Tizenegyre alezredes úr is ideérkezik. Vele megyünk, mert az ezred úgy látszik, nem tud belenyugodni a jóba, hanem amint valami kész és jó, azonnal változtatni akar rajta. Most is elrendeli, hogy a völgyet adjuk fel, műszakilag zárjuk csupán, s vonjuk hátrább az oldalba az állásokat. Egész nap alezredes úrral járom az állásokat. Nézzük a gépek helyeit, hol van valami hézag, hol csinálhatunk esetleg nagyobb mélységet. Ezentúl nem marad meg a kis tűzcsoportom, hanem az egész zászlóalj tűzrendszerével kell diszponálnom. 15 géppuska, 8 aknavető, négy 37-es és egy 50 mm-es páncéltörő ágyú tüzét kell majd a zászlóaljparancsnok harcálláspontjáról vezetnem, illetőleg vezetés szempontjából megszerveznem. Egyelőre azonban itt maradok, s csak ha az új állásokba beállítom már a jelenlegi csoportot, akkor megyek központiasabb hellyel hátrébb. Délelőtt a lovászok megleptek kis rókákkal bennünket. Finom kis állatseregletünk lesz a végén! Van kiscica, hozzájön most ez a két róka koma. Sólyom Jankó kedvesen megvendégelt, mikor reggeli s ebéd nélkül a zászlóaljhoz délután hat körül befutottunk a szemrevételezésről.

469„ Vége Sztálinnak!”

470 Tar aknavető szakaszparancsnok személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal.

233