Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 28. Szabó József őrvezető (17. gyalogezred I. zászlóaljának sebesültvivő rajparancsnoka) harctéri naplója, 1942. május 1. - 1943. január 16

nek;399 egy sötét bunkerba másztam be, és ott bekötöztek. Utána a Juhász is megtalált, és kis szánra tettek, és behúztak az orvoshoz, de nyelni nem tudtam semmit. Még az éjjel elvittek kórházba, de ott sem javultam.

[1943. január] 1-én este érkeztem Sztarij Oszkolba, a nagy hadikórházba.400 Itt kezdtem egy kicsit enni és lassacskán mindig többet, és jobban is éreztem magamat.

I. hó 9-én tettek vonatra, és hoztak haza. 10-én értünk Kurszkba, hol kimenetkor rakodtunk ki. 13-án Lembergbe, itt kaptam a Vöröskereszttől szeretet- csomagot. 14-én déli órákban léptünk be szép magyar hazánkba. 15-én reggel Budapestre, és este már Sopronba értünk, itt raktak ki bennünket.

Ezzel véget ért az oroszországi hadjáratom, mely csekély 8 hónapig tartott.

Sopron, 1943. január 16-án

Szabó József őrvezető

Sajátkezű eredeti kézirat. Szabó Katalin tulajdonában, Hahóton. Közli: Szabó József2011. 586- 593. p.

399 A gránátszilánkok Szabó József lábát és (hangszálait átvágva) a nyakát sebesítették meg. Élete végéig lábában hordta e szilánkot, és halkan, rekedten beszélt.

400 Sztarij Oszkol, 105. tábori kórház.

205