Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A harctéri naplók és visszaemlékezések szerzőinek életrajzai

Több hadifogoly-gyűjtőtáborból megszökve, április 14-én jelentkezett az újonnan megalakuló honvédségbe. Először Nagyatádon a 413. bevonulási központ parancsnoki teendőit látta el, majd május 28-ától Gyékényesen a 11. határ-portyázó század őrsparancsnoka volt. 1946. március 18-ától a 9. határvadász zászlóaljhoz helyezték, melynek kötelékében kezdetben Zákánytelepen a 28/3., május 16-ától pedig Felsőszentmártonban a 31/3. határvadász őrs parancsnokaként teljesített szolgálatot. В-listázását követően felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására. Tanulmányai befejeztével a budapesti Rókus Kórház, majd az ORFI fül-orr-gégészeti osztályán dolgozott. 1968 és 1984 között a siófoki városi kórház fül-orr-gégészeti osztályvezető főorvosa volt. Nyugállományba helyezését követően is folytatta hivatását a siófoki kórházban, s egyben üdülőorvos is volt. Siófokon hunyt el 1994. július 13-án.52 A 2. hadsereg keleti hadműveleti területén 1942. május 3. és szeptember 30. között vezetett harctéri naplóját fia, Nyíry István bocsátotta rendelkezésünkre.

PÉCHY GYÖRGY (Felsőbánya, 1913. november 16., anyja neve: Újhelyi Emma) százados (1943. május 1.). Egyéves tényleges katonai szolgálatát 1933. július 10. és 1934. május 1. között a 4/II. zászlóaljnál Sopronban, illetve utána szeptember 15-éig a 4/1. zászlóaljnál, Győrben teljesítette. Ezt követően felvételt nyert a Lu- dovika Akadémiára, ahol 1937. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Hivatásos tiszti szolgálatát, mint szakaszparancsnok szeptember 1-jétől a 3/III. határőrosztálynál, Zalaegerszegen kezdte meg. A később 17/III. honvéd zászlóalj elnevezést nyert alakulatával részt vett az 1939. márciusi kárpátaljai hadműveletben, majd zászlóaljsegédtisztként az erdélyi mozgósításban, illetve bevonulásban. 1941. március 15-én a 17. gyalogezred ezred 1. segédtisztjévé nevezték ki, s ezen beosztásában április 17-étől részese volt a délvidéki hadművelet keretében, a muraközi terület megszállásának, majd 1942. április 29. és 1943. május 2. között a 2. hadsereg keleti hadszíntéri harccselekményeinek. Utóbbi harctéri szolgálata során, szeptember 1. és október 4. között a gremjacsjei védőkörletben a 17. gyalogezred rohamszázadának parancsnoka volt. Ezt követően a III. hadtest arcvonal mögötti kiképzőtáborának tisztjeként, illetve altábor-parancsnokaként szolgált. 1943. január 15. és március 17. között, a Don menti védelmi harcokban, majd a visszavonulásban századparancsnokként, illetve ezredcsoport parancsnokként vett részt. Miután a keleti hadműveleti területről április 30-án visszatért, továbbra is eredeti beosztásában maradt, és századossá léptették elő. 1944. június 1-jétől a 17/1., augusztus 10-étől a 24/1. pótzászlóalj parancsnoki teendőit látta el Nagykanizsán. Szeptember 18-ától a 38. gyalogezred nehéz páncéltörő ágyús századá52 HIM KI Nyíry Zoltán 58201. sz. ti. ogy.; Dr. Nyíry Zoltán önéletrajza (a szerzők birtokában); Sza- pudi András: Orvos mindhalálig. Öcsi hadnagy tűzben, hóban. In: Somogyi Hírlap 1992. április 11. (87. sz.) 6. p.

90