Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - A harctéri naplók és visszaemlékezések szerzőinek életrajzai
2-án a 17/III. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. Miután a tartalékos tiszti iskola két évfolyamát elvégezte, mint hadapród őrmester hadibeosztást kapott, s 1942. május 4-én zászlóalja géppuskás századának szakaszparancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Részt vett a Kurszk előteréből meginduló hadműveletben. A nagyszabású német offenzíva első napján, június 28-án Galiscsinél a bal karját lövés érte. Hátországi gyógykezelését követően nem tért vissza a hadműveleti területre. Továbbszolgálatot vállalva, szeptembertől Zalaegerszegen a 47/III. zászlóalj pótkereténél, október 1-jétől 1944. március 27- éig pedig Kőszegen, a III. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj 1. századánál teljesített szolgálatot. Ezt követően az iharkúti községi iskola vezető tanítójaként helyezkedett el. 1944. december 20-ától ismét harctéri szolgálatot látott el, a 215. géppuskás erődzászlóalj tartalékos zászlósaként részt vett a nyugat-dunántúli harcokban. Csapattestével osztrák területre sodródva, 1945. május 4-én Spitalnál angol hadifogságba esett, ahonnan október 29-én tért vissza. Hazatérését követően visszakerült eredeti munkahelyére és beosztásába, majd 1948. augusztus 1-jén a farkasgyepűi általános iskola igazgatójának nevezték ki. 1947-ben népbírósági eljárást indítottak ellene (azzal vádolva, hogy kegyetlenül bánt a kőszegi munkaszolgálatosokkal), 1948-ban azonban felmentették, mert bebizonyosodott róla, hogy emberséges volt beosztottjaival. 1960. június 1-jétől a bakonyjákói általános iskola igazgató-helyettesi beosztását töltötte be. Ezen utóbbi munkakörben tevékenykedett 1970-ben is. Farkasgyepűn hunyt el 2007. augusztus 22-én.42 Visszaemlékezéseit unokája, Koszorú Csaba bocsátotta rendelkezésünkre. KOVÁCS JÁNOS (Nagykanizsa, 1918. június 10., anyja neve: Horváth Mikó Rozália) tartalékos hadnagy (1944. július 1.). Polgári foglalkozása 1945 előtt: bank- tisztviselő. 1940. december 4-én a 17/1. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alakulatával részt vett a visszatért muraközi területek birtokbavételében. Miután a tartalékos tiszti iskola I—II. évfolyamát abszolválta, nem szerelték le, hadibeosztást kapott. 1942. április 29-én, mint a 17. gyalogezred ezredközvet- len kocsizó géppuskás százada III. szakaszának parancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során egy kisebb harccsoportot vezetve, többször vágta át magát a szovjet bekerítő gyűrűkön. Közben az Ohm patak völgyében, Sztarij Oszkol közelében 1943. február 2-án mindkét lábfején II. fokú fagyási sérülést, február 4-én pedig kisebb gránátszilánk sérülést szenvedett. Miután a hadműveleti területről visszatért, május 31-én leszerelték. Szeptember 20- ától december 1-jéig a 17/1. pótszázad parancsnokaként teljesített szolgálatot. 1944 januárjában tartalékos hadnaggyá nevezték ki. 1944. december 4-én szolgá42 HIM KI Koszorú Imre 32257. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 629.632/1942.; Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. Szombathelyi népbíróság iratai. Nb. 102/1947. Koszorú Imre ügye; Koszorú Imre visszaemlékezései; Koszorú Csaba (Szekszárd) szíves közlése. 82
