Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

Ezen rendelkezések többek között a tervezett felváltások időpontjaiban is módosultak. A december közepén egyre hidegebbre és csapadékosabbra változott időjárás és a feltehetően szűkös kiképzési lehetőségek miatt a 3. gyalogezred alakulatai számára a tervezettnél (január 4-énél) hamarabb fejeződött be a kiképzés. Legelőször az ezredközvetlen alosztályok hagyták ott kiképzésük helyszíneit, s kezdték meg menetüket a Gremjacsje és Rudkino falvak szélét is érintő Don menti védőállások közelébe. A felváltások során a néhány ezredközvetlen alakulaton kívül Gremjacsjéba települt a 3. gyalogezred-parancsnokság, valamint a 3/1., illetve rövid ideig a 3/II. zászlóaljak parancsnoksága is.

A 3/1. zászlóalj a 17/11. zászlóalj Gremjacsjétől északra és délre húzódó védőállását vette át. Elsőként nehézfegyverszázadának géppuskás, aknavető és páncéltörő ágyús alosztályai kerültek az első vonalba. A páncéltörő ágyús szakaszok a Don - Gremjacsjével szemben levő - kisebb, zsákszerű kanyarja előtt váltották le a 17/11. zászlóaljbeli hasonló alosztályokat. A 3. gyalogezred alakulatai által történt felváltások viszonylag zavartalanul, s többnyire még a szovjet hadműveleteket megelőzően javarészt lezajlottak. Ezen felváltó csapattestek azonban nem juthattak hozzá a számukra előírt és szükséges fegyverzethez és felszereléshez, a felváltott 17. gyalogezredbeli csapatok pedig nem kerülhettek vissza a hátországba, s zömében roppant kevés és gyenge gyalogsági fegyverzettel részesei voltak a III. hadtest 1943. januári és februári védelmi és utóvéd harcainak.

A kassai 21/1. zászlóalj állományának utóképzése december 1-jétől 1943. január 4-éig Rogovatojén zajlott, majd ezt követően a Don menti arcvonalba irányították. Január 9. és 12. között az Alekszandrovka - Kosztyenki közötti arcvonalszakaszon felváltotta a 34/1. zászlóaljat, amely elhagyta védőkörletét.97

A 2. hadsereg parancsnoksága a szovjet csapatok gyakori súlypontképző harctevénységeinek kivédésére még 1942. augusztus végén elrendelte a hadtestek kölcsönös támogatásának megszervezését. A rendelkezés lényege az volt, hogy az ellenséges támadás által nem érintett védőkörzetek minél gyorsabban juttassák el nélkülözhető csapataikat a veszélyeztetett arcvonalszakaszokra. E célból egy-egy sízászlóalj (könnyű hadosztályok esetében síszázad), „megerősítő-”, illetve „villámcsoport"98 felállítására kaptak utasítást a hadtestek. A szükséges előkészületek megtétele után november végén kezdődött meg e harccsoportok szervezése. A 9. könnyű hadosztály alakulatai közül a 47/1., 47/11. és 17/III. zász97 HL 2. hadsereg iratai. 22. doboz. 21/1. honvéd gyalogzászlóalj hadikrónikája, 1942. XI. 4. - 1943. VI. 10.

98 A 2. hadsereg-parancsnokság 1942. november 6-ai, illetve későbbi módosító intézkedései szerint a hadtest megerősítő csoport állománya két gyalogzászlóaljból, két tüzérütegből és ezredközvetlen páncéltörő ágyús, aknavető, valamint géppuskás szakaszokból állt. A hadtest villámcsoportba pedig egy hadtestközvetlen sízászlóalj, egy hadosztály-közvetlen síszázad, néhány ezred-, illetve hadosztályközvetlen géppuskás (nehézfegyver) század, egy hadtestközvetlen tüzérüteg és kétszakasznyi utász alakulat tartozott. HL 2. hadsereg iratai. 8. doboz. 1759. számú naplómelléklet.

44