Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - Hadosztály-közvetlenek

Hogy ez tényleg meg is történt, egy-két tiszt öntevékeny, erélyes fellépésére volt szükség. Sirokijba I. 31-én 10 óra körül érkeztünk. Itt egy orosz harckocsi - kilö­véséig - az összegyűjtött és rendezés alatt álló csapatok között borzalmas pánikot idézett elő. Itt csatlakozott a németek által elszakított és Olimban volt kocsioszlopok egy része, ahol erős támadásban voltak. A 9/3. kocsioszlopnak taligakonyháját és több szánját kilőtték. A 9. vonattörzs nyolc szánja (hat élelemmel rakva), melye­ket ugyancsak a németek leszakítottak, már nem érte utol egységét, sőt a később beérkezett jelentés szerint a németek a szánokat erőszakos módon elvették. Az előzőleg megadott menetvonalat a németek megint megváltoztatták. Irány Iva- novka Il-n keresztül Gorsecsnoje, majd onnan Tyim. Ivanovka II-ben Kaltróy An­tal alezredes, a 17/11. zászlóalj parancsnoka azt a parancsot adta ki, hogy minden jármű megsemmisítendő. Lovak vezetéken, emberek gyalogmenetben. Később Cserfalvy Ödön alezredes közbelépésére megengedte, hogy minden alakulat öt szánt tarthasson meg. Pusztul minden. Rendes étkezésről szó sem lehet. Emberek úgyszólván napok óta semmit sem ettek. Gorsecsnojéba II. 2-án a reggeli órákban érkeztünk. A németek részéről továb­bi szánok elvételét Cserfalvy alezredes erélyes közbelépésére sikerült megakadá­lyozni. Továbbmenni Tyim felé már nem volt lehetséges. Irány Sztarij Oszkol. Menetelni csak a vasútvonalon volt szabad. Műút a németeké. Gorsecsnojétól kö­rülbelül 10 kilométerre, a vasútvonal és a műút között fekvő Alekszandrovka (Rogovoje észak) nevű falu előtt részben éjjelezés, részben az út megrövidítése miatt kis rész gyalogság, 9. [könnyű] tüzérezredbeliek és a 9. vonatosztály letért a vasútvonalról. A falu előtt magyar egyenruhában, magyarul beszélő partizá­nok vegyültek a csapatok közé, akik egy szembejövő, német egyenruhába öltö­zött orosz csoport leállításánál, majd átvizsgálásánál fegyvert használtak (itt tűnt ki, hogy partizánok), megsebesítve egy főhadnagyot és egy honvédet. Azonnal agyon lettek lőve. A falu szélét elérve tűzgépekkel erősen [támogatott] partizán­támadást kaptunk. Cserfalvy alezredes parancsára megkezdődött a falu elfogla­lása és azon való áttörés megkísérlése. A falunak csak a háromnegyed részét si­került megtisztítani, miközben a partizánoknak nagy veszteségeket okoztunk, és egy géppuskát is zsákmányoltunk. A falu déli kijáratánál még egy géppuskával és több golyószóróval felszerelt partizáncsoport volt beásva, kiket - miután csak puska és egy pár kézigránát állt rendelkezésünkre - leküzdeni nem lehetett. Veszteségünk igen nagy volt: körülbelül 90 halott és több mint 300 sebesült. A faluban lévő partizáncsoportok részbeni megsemmisítésével, részben pedig le­kötésével lehetővé vált, hogy a vasútvonalon menetelő magyar egységek és a műúton menetelő német csapatok folytathatták menetüket. A sebesülteket a 9. 393

Next

/
Thumbnails
Contents