Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

szemrevételezéséről, a szükséges anyagok (épületfa, deszka, stb.) és berendezési tárgyak (ágyak, padok, asztalok, rajkályhák) biztosításáról, illetve a személyi és a lóállomány elhelyezésénél betartandó alapvető követelményekről. Ezen kívül előírta, hogy a fedezékek, őrhelyek és figyelőhelyek építésénél a legfőbb szempont a szél, eső és a hó elleni védekezés legyen, melynek elhanyagolása tömeges megbetegedéseket és súlyos fagyásokat idézhet elő. E földbe ásott szállás- és egyéb célokat szolgáló helyeknek deszkázott oldalfallal és a nedvesség ellen tökéletesen védő padozattal kellett rendelkezniük, s kialakításuknál törekedni kellett arra, hogy bennük a személyenkénti 5 m3 légtér biztosítva legyen. A lakosság által kiürített lakóházakat illetően az utasításban rögzítették, hogy lehetőség szerint padlózott és száraz helyiséget vegyenek igénybe, melyek féregmentesítését többszöri meszeléssel oldják meg, több ablak esetén az északi és az északkeleti ablakokat falazzák be, fűtésükre inkább a kemencét, vagy a téglából (cserépből) épített kályhát használják, s fordítsanak gondot a hőszigetelésre is. E téli elhelyezési előkészületek végrehajtásához szükséges munkaerőt a seregtesteknek kellett biztosítaniuk, nevezetesen rendelkezésre álló tartalékaikból, a polgári lakosságból, a hadifoglyokból, illetve az orosz polgári munkásszázadokból. Rajtuk kívül tábori munkásszázadokat is vezényeltek az arcvonal mögé. A 9. könnyű hadosztálynál végzett kemény műszaki munkálatoknál (védőárkok, fedezékek kiépítése, utak karbantartása) és az utánszállítás lebonyolításánál - a seregtest hadrendjébe tartozó 101/46-48. tábori munkásszázadokon kívül - október-november hónapoktól további négy munkaszolgálatos század is segédkezett.83 A nagykanizsai seregtest három tábori munkásszázadának állománya Budapestről és környékéről származott. Az 1943. januári szovjet hadművelet megkezdéséig 18-an haltak meg közülük, többnyire az arcvonalban szerzett sebesüléseik, fagyási sérülések, illetve tüdőgyulladás következtében.84

Az utánszállítás és a helyi mozgások téli időszakban történő biztosítását, lehetővé tételét illetően a fentebb említett, augusztus 12-ei hadtest rendelkezés kiemelten foglalkozott a szánok igénybevételével, készítésével és begyűjtésével. A csapatokat egyben tájékoztatta arról, hogy a hadsereg-parancsnokság legalább 15.000 szánt szándékozik az utánszállítási rendszerbe beállítani. Ismertette a III. hadtest tervezett utánszállítási rendszerét is, miszerint ellátóoszlopa Szinyije Lip- jagiban rendezkedik be, s a seregtestek az utak használhatósága szerint innen fogják vételezni szükségleteiket. Emellett a hadtest és a seregtestek vonatkörletében zárolt raktárak települnek, melyeket a hadtest még az őszi esős időszak előtt igyekszik élelmiszerrel, lőszerrel és üzemanyaggal feltölteni. A szállásmesteri

83 HL 2. hadsereg iratai. 22. doboz. 17. gyalogezred hadinapló mellékletei (1943. I. 1-17.) 249. számú naplómelléklet.

84 HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis.

38