Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - 9. könnyű tüzérezred

szara kod ott, és próbálta a támadást, és ezért éjjel-nappal lőttek a mi gyalogosaink, ahogy csak bírtak.

XII. 16-án tovább tartott az a nagyon hideg, és mi ketten bementünk a tüzelőbe, úgy néztünk ki, mint a zúzmarás fa. Ezen a napon próbálták ki a szántalpat, amit a löveg alá tettek.

XII. 17-én reggelre tőlünk északra támadott az orosz, és oda kellett menni a mi két lövegűnknek segítségre. Az időjárás nagyon szép volt, de rettenetes hideg volt. A nagy szerencsénk, hogy nem tudtak elmenni a hóban, mert úgy bevágott a szán [talpa] a löveg alatt, hogy tíz ló sem bírta lemozgatni völgynek, és így el se kellett menni, mert sikerült visszaverni őket.

XII. 18-19-én már meggyengült az idő. Egész kellemes idő volt, és ezekben a napokban a koszt is elég jó volt. Minden második nap egy fél deci rum volt, és még jöttek hazai csomagok, azok is pótolták a jó életet.

XII. 20-án tovább folyt a jó világ, kaptunk hazulról csomagokat, hárman is, és egy hegedűt. Annyira ment a mulatás, a jókedvünkben majd összedőltünk. Ezen a napon eljött a Tiszai Feri hozzánk látogatóba, meg is nyírtuk, mert olyan haja volt, be lehetett volna fonni. És jól megvendégeltük, amit soha el nem feled, mert aznap még kenyér se volt a szájában; gondolni való, mily jól esett a hazai fehér kenyér és a füstölt szalonna egy kis pálinkával leöntve.

XII. 21-én jött egy szívre ható parancs, el köllött költözni a jó figyelőhelyről egy olyan mocskos helyre, hogy hason kúszva kellett mászni. Délelőtt elmentünk a hadnagy úrral393 megnézni, délután pedig elmentem a tüzelőbe a Gyuszihoz. Elvittem a szabadságos kiszlimet.394 Hazának pedig úgy eltévedtem, alig bírtam visszatérni újból a tüzelőbe. Tovább, mint két óráig keveredtem a koromsötétségben, míg hazaértem.

XII. 22-én kezdődött a hurcolkodás, ami olyan méreggel ment, képesek lettünk volna gyilkolni. Mire odaértünk, arra elárulták a figyelőt, és be is lőttek. Telitalálattal a tetőt beszakította, és az egész műszert tönkretette. Azt pedig nekünk kellett megcsinálni; egész éjfélig dolgoztam, míg nagyjából elkészült. A futóárok pedig tele volt vízzel, azt másnap megértük kimerni.

XII. 23-24-én tovább folyt a rendezősködés abban a piszkos helyben. Eljött a szent karácsonyest, ami elég szépen eltelt karácsonyi énekkel, meg kaptak a bajtársak hazulról csomagot, hármat is, és azzal elég jó falattal eltöltöttük.

XII. 25-26-án. Karácsony napra újból megerősödött az idő, és az István-nap is olyan volt, de nappal nagyon szépen sütött a nap, és elég hangos nap volt, mert nagyon sokat lődözött a ruszki, viszont mi is. A két ünnepet egy kis imádsággal, szórakozással töltöttük el. A kosztunk biz elég gyenge volt, borsó és káposzta

393 Személye egyéb információ hiányában kideríthetetlen.

394 Kisebb fajta faláda.

344