Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - 9. könnyű tüzérezred

szédos huszárüteg tisztjei gyakran átjártak hozzánk „ötórai teára". Sőt, az egyik tiszttársunk, Pesthy Pista366 szent István napi névnapján még rántott csirkét is csináltattunk, még valami salátafélét is szerzett a legényem. Persze ecet az nem volt, de kitűnően éreztük magunkat. Nyár volt, jó idő, és nagyon jó hangulat. Az ellenség is csendben volt, talán ők is ünnepeltek. Vagy inkább - ahogy utólag ér­tesültünk - csendben beásták magukat a Don partján, és készültek a téli véde­lemre. Ezt igazán csak akkor vettük észre, amikor már a tél beállt és a hó leesett, a bozót megszűnt, és bizony jól láttuk, hogy hogyan füstölögnek a földalatti fede­zékeik. Hiszen tél volt, ők is fáztak. Ez időben történt, hogy szabadságolások kezdődtek. Sorsot húztunk, hogy ki mikor menjen. Én szerettem volna karácsonyra, de nem így sikerült. Én kerültem előbb, úgy december elején haza, két hét szabadságra, és csak utánam Barabás367 hadnagytársam. Aki ezzel szerencsésen meg is úszta a nagy doni katasztrófát, mert őt már karácsony felé nem engedték vissza. Az otthon töltött két hét csodá­latos volt. [...] De jött a búcsúzkodás. Előzőleg a fronton megsebesültem. Éjjel kocsival vittük az élelmet a gyalogság melletti felderítő járőrömnek, amikor egy akna közvetlenül mellettünk becsapó­dott, és bizony [engem] a bal csuklómon egy repesz megsértett. Szerencsére ütő­eret nem ért, így nem nagyon véreztem. De mindenesetre egy sebesülés volt, még ha nem is nagy. Meg is kaptam érte a sebesülési érmet. Ezzel a kisebb sebesülés­sel kerültem haza szabadságra, és itthon katonakórházba, némi protekcióval (dr. Révffy Zoltán őrnagy orvos),368 kaptam még egy hét pótszabadságot. Közben369 [...] megkaptam a Signum Laudist. Az indoklás röviden így szólt, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a KDE (Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás Bronzérem hadiszalagon a kardokkal). Ezt az osztály- parancsnokom370 ünnepélyesen adta át. Az üteg ott lévői melegen gratuláltak és ünnepeltek. Azt hiszem, Fornay százados kicsit keserű volt, mert nem ő kapta, így hát most már egy szépen dekorált tüzérhadnagy lettem. Volt egy Signumom, egy sebesülési érmem, és Felvidéki, Erdélyi, Délvidéki érmem, összesen öt; a tá­bori szalagok már el sem fértek egy sorban. Mint már említettem, még az ősz folyamán jártam Voronyezsben, ahonnan mindenfélét szedtünk össze [...]. Hoztunk pár nagy tekercs tiszta újságpapírt (ro­366 Pesthy István továbbszolgáló zászlós, a III. hadtest hadtestközvetlen 1. huszárütegének szakasz­parancsnoka. 367 Barabás Kálmán tartalékos hadnagy, a 9/3. üteg elsőtisztje. 368 Dr. Révffy Zoltán orvos őrnagy, a 103. betegellátó állomás parancsnoka Kurszkban, majd Alek- szejevkán. 3691942. október 2-ai rendelettel. Honvédségi Közlöny, Személyes ügyek. 1942. október 7. 41. szám. 903. p. 370 Papp-Kökényesdi László őrnagy, 1943. május 1-jétől alezredes, a 9/1. könnyű tüzérosztály parancs­noka. 334

Next

/
Thumbnails
Contents