Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - Hadosztály-parancsnokság
A lovaknak csak csekély része (kb. 600) van Kuskino területén (Tyim délkelet 10 km) téli szállásokban.87 Az ekkor kezdődő szálastakarmány-hiány következtében a 34/1. (21/1.) zászlóaljnál gyakori a lóelhullás. Szánszükséglet kb. 60 százalékban fedezve. A gépkocsik nagy része leromlott, a hadosztály területén csak a Parnicsnij - Ivanovka - Sztaro Nyikolszkoje - Dmitrijevka-i út gépkocsizható. A mozgékonysági helyzet - a gépkocsi helyzettől eltekintve - a hadtest többi hadosztályaihoz viszonyítva aránylag kedvező. b.) Lőszer, fegyverzet. Utolsó lőszerkiutalás a hadosztály részére még 1.13-a előtt történt. Azóta lőszerkiutalás nincs. I. 13-án a csapatfelszerelés és seregfelszerelés88 kisebb hiányokkal kb. teljes. Egyes lőszerfajtákban a csapatoknál tartalékkészlet is van. A hadtestparancsnokság kocsatovkai lőszerraktárában nagymennyiségű lőszer van. Az innen való felvételezés az odavezető utakon fekvő erős ellenséges tűzben és kisebb ellenséges harccsoportok tevékenysége folytán csak csekély mértékben sikerül. A déli védőkörlet feladása alkalmával igen sok gyalogsági nehézfegyver és lö- veg, valamint lőszerkészletek az ellenség kezére jutnak. A felvételező helyen már csak kb. 15-20 tonna lőszer van (seregfelszerelés súlya kb. 140 tonna), főleg a már elveszett lövegfajtákhoz. A folyamatban levő váltások és az állandóan változó harchelyzet („megerősítő" csapatok kiválása, fegyverveszteségek) miatt a fegyverzeti helyzetről tiszta kép nem alakítható ki. Egyes felváltott csapatoknak Sztaro Nyikolszkoje nyugaton (összesen kb. 300 fő) még puskája sincs. A visszaözönlők egy része nehézfegyverek, sok esetben még puska nélkül is érkezik. A megfelelő téli olaj hiány miatt az önműködő fegyverek a nagy hidegben rosszul, vagy egyáltalán nem működnek. A kelet parnicsniji lőszer-felvételező hely idejében áttelepült Sztaro Nyikolsz- kojéba. A tárolt lőszert részben a körvédelemben levők használták fel, részben elszállítva. 87 A télies időjárás viszonyok beköszöntővel a lovas és az utánszállítást végző alakulatoknak meg kellett válni lóállományuktól, hiszen a szálas takarmány és a lótáp hiány miatt legyengült négylábú társakra az arcvonal közelében a biztos pusztulás várt. A 2. hadsereg közel 60.000-es lóállományának csaknem 80 százalékát az arcvonaltól 100-150 km-rel távolabb létesített, úgynevezett „lóüdültető állomásokra'' irányították, ezzel a hadsereg „mozgékonysága" lényegesen lecsökkent. 88 A seregfelszerelés alatt a seregtesteknek (hadosztály, hadtest, hadsereg), a csapatfelszerelés alatt pedig a csapattesteknek (ezred, zászlóalj, osztály, század, üteg) szükséges anyagi (lőszer, élelem, egészségügyi, műszaki és híradó) felszereléseket kell érteni. Katonai zseb-lexikon 1939. 292. p. 231