Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - Hadosztály-parancsnokság

2. A hadosztály helyzete a nagy orosz támadás megindulásakor.

Az 1943. január hó 12-én (Urivnál) kezdődő nagy orosz támadás a hadosztályt éppen a váltások befejeztekor érte. [...] az északi védőkörletben védő 17. gyalogezredet (kivéve annak III. zászlóalját) a 3. gyalogezred-parancsnokság és a 3/1. és

II. zászlóaljak váltották fel, a déli védőkörletben pedig a 34/1. zászlóalj adta át helyét a 21/1. zászlóaljnak.

Sajnos, a váltások az eseményekhez képest igen későn következtek be, s így a leváltottak fegyvertelen tömegei szintén belekerültek a visszavonulás forgatagába.

A vezetés már kora ősszel kiértékelte az orosz erőteljes súlyképző eljárását. Pontos megállapítást nyert, hogy a végletekig merészen le merte gyengíteni állásai megszálló erejét, ha valahol túlsúlyt akart teremteni. Ennek ellensúlyozására vezetésünk még ősz elején elrendelte a hadtestek kölcsönös támogatásának előkészítését. Lényege ennek az volt, hogy a kevésbé, vagy egyáltalán nem veszélyeztetett védőállásrészek minden nélkülözhető erejüket előre elkészített terv és többszöri gyakorlás után minél gyorsabban a veszélyeztetett területre juttathassák.

[...] A kölcsönös támogatás a hadtesten belül (az egyes hadosztályok között) is elő volt készítve. Sőt, a szomszédos véderőrészekkel (északon a némettel, délen az olasszal) való kölcsönös támogatás alapjai is rögzítve voltak.

Sajnos, a gyors orosz sikerek nyomán filmszerűen pergő események kényszerítő hatására a „villám-'' és a „megerősítő" csoportok nem az előre rögzített tervek szerint, hanem [...] ad hoc, hirtelen összecsapva kerültek alkalmazásra.

3. Események 1943.1.15-étől I. 26-áig.

A 9. könnyű hadosztályt a vele szemben álló körülbelül egyenlő erejű oroszok nem támadták, csupán a vállalkozások száma fokozódott.

A hadosztály az oroszok áttörésének sikeréről tulajdonképpen akkor nyert tiszta képet, mikor I. 15-én hajnalban az Ivanovkára beérkező 6. könnyű hadosztály parancsnokától43 részletes tájékoztatást kapott. E tájékoztatás szerint a 6. könnyű hadosztály a védőállást észak felé felsodrító ellenség túlereje elől visszavonulva az éj folyamán Alekszandrovka dél, Rosszoski észak általános vonalban reteszállást foglalt. A reggeli órákban a 9. könnyű hadosztály parancsnoka44 a vezérkari főnökkel szánkón megszemlélte ezt a reteszállást. Igen siralmas képet nyújtott. Az éppen akkor felfokozódott hideg a fűtött állásokból egyszerre a szabad hómezőkre kikerült embereket nagyon megviselte. Ellenséget a legelöl lévők (Sztálin-utat záró őrs) vonalából sem lehetett látni, és a szánkón egész odáig ki lehetett menni. Harcérintkezés nem volt. Erről a hadosztályparancsnok az 52.

“^Ginszkey Oszkár vezérőrnagy.

44 Oszlányi Kornél ezredes.

216