Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren
A szemben levő szovjet csapatok hasonló erőben, ugyancsak védelemben voltak. Főellenállási vonaluk22 a saját védőállásoktól két kilométernyi távolságra húzódott. Az ellenséges támpontok zöme a peremvonal23 mögött épült ki, így azokat csak légifelderítéssel lehetett megfigyelni. Május vége felé aztán fokozódott aktivitásuk. Igyekeztek a magyar harcelőőrsök24 által védett területen a legfontosabb magaslati pontokat elfoglalni és ott állandó erődítési munkálatokkal új védelmi állásokat kiépíteni. A leghevesebb ellenséges támadások a 9. könnyű hadosztály arcvonalán a 47/II. zászlóaljat érték, amelynek védőállása Rozsgyesztvenszkoje és Pahonok települések közelében húzódott. Május 30. és június 6. között a 47/11. zászlóalj három - zászlóalj erejű - ellenséges támadást hárított el. Az első nagyobb ellenséges támadás május 30-án hajnalban - az előző napi és éjjeli szovjet légitámadásokat követően - a Rozsgyesztvenszkojétől keletre levő 258. magassági pont birtokbavételéért indult meg. A magaslat északi oldalát egy nyugat-keleti irányban húzódó mély horhos felől hamar elfoglalták a támadók. 6 órára már az egész 258. magassági pont a birtokukban volt. A Csáktornyái zászlóalj - századerejű tartalékok bevetésével, illetve a tüzérség támogatásával - ugyan több ízben megkísérelte visszavenni e fontos terepszakaszt, azonban az ellenség gyakori ellenlökései, illetve hatásos tüzérségi és aknavető tüze ezt meghiúsították.25 A nap folyamán hárman elestek, 15-en sebesültek meg, 10-en szenvedtek légnyomást, egy honvédnek pedig nyoma veszett a 47/11. zászlóalj állományából.26 Június 4-én a Csáktornyái zászlóalj rozsgyesztvenszkojei védőszakasza ellen hasonlóan heves támadás indult. E harcok során halt hősi halált Meszess Vince főhadnagy, a 47. gyalogezred aknavető századának parancsnoka és egy honvédje, illetve öten a 47/11. zászlóaljból. Ez utóbbi alosztály sebesültjeinek száma 16, sérültjeié pedig 12 volt. A június 6-ai szovjet vállalkozás az előzőkhöz képest kisebb intenzitással zajlott 22 A főellenállási vonal a korabeli katonai terminológia szerint a főellenállási öv (vagyis a főellenállási vonal, annak reteszállásai és a biztosítási öv alkotta, mélységben tagolt összefüggő sáv) ellenség felé eső védőműveit összekötő vonal. A főellenállási vonalat ideális esetben a gyalogság (és az azt megerősítő vagy támogató gyorscsapatok) fegyvereinek tűzrendszere, a szélességben és mélységben rendszertelenül tagolt fészkek és támpontok alkották. Legelöl levő része a peremvonal. Berger Károly 356. p. 23 Peremvonal: a főellenállási vonal legelöl fekvő, még összefüggő, mélységi kiterjedés nélküli része, amely előtt az ellenség felé már csak az úgynevezett biztosítási öv terült el. Ideális esetben a magaslatok ellenség felé eső lejtőin építették ki. 24 Harcelőőrs: A főellenállási öv elé küldött raj, esetleg szakasz erejű, olykor nehéz fegyverekkel megerősített csoport, amely ott védelemre rendezkedik be. A védőállást biztosítja és leplezi a meglepetésszerű támadás ellen. Harcászati szabályzat 1940. 80. p. 25 Komposcht Egon 58-64. p. 26 HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis. 19
