Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

A magyar királyi honvédség egyes kijelölt hadtest-, könnyű hadosztály- és egyéb parancsnokságai már 1942. február folyamán értesültek arról, hogy csapataik tavasszal mozgósítani fognak. A Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvédelmi Minisztérium által kiadott M. tárgyú intézkedések már február és március hónapokban, részleteiben határozták meg a 2. hadsereg hadrendjébe bekerült alakulatok felállítását, felszerelésének, fegyverzetének kiegészítését, személyi állományának összeállítását. A korábbi mozgósítások (a felvidéki és erdélyi bevonulások, illetve a kárpátaljai és délvidéki hadműveletek) és kiképzési gyakorlatok során elhasználódott és megrongálódott fegyverzetű és felszerelésű csapatok hadianyaghiánylisták tömegével árasztották el a Honvédelmi Minisztérium anyagi ügyekkel foglalkozó osztályait. A 9. könnyű hadosztálynál a legnagyobb nehézségek és legérzékenyebb hiányosságok a gépkocsi anyagnál mutatkoztak. A seregtest tehergépkocsi állományának zöme még a nem mozgósított hadtestektől kapott kisegítés és költséges javítások után is igen elhasznált, hadihasználatra még szükségből is alig alkalmas járművekből állott.12 13

A 9. könnyű hadosztály mozgósított alakulatainak személyi állományát zömében - a Muravidékkel gyarapodott - Zala, részben Somogy, Vas és Sopron vármegyékből hívták be. Az ország mezőgazdasági jellege lévén a hadba vonultak túlnyomó többsége földművelésből élő törpe- és kisbirtokos, részesművelő, napszámos, valamint kisiparos volt. Javarészt a gyalogsági alakulatok személyi állományát töltötték fel velük. Az elvonuló alakulatok személyi állományának összeállításakor a nemzetiségi legénység beosztására gondos előkészületeket követően került sor. Azok a mozgósított alakulatok, melyeknél helyben nem állt rendelkezésre megfelelő számú - sebtében átképzett - nemzetiségi hadköteles, főleg a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestek tekintélyes számú ruszin és román ajkú személyi állományából kaptak kiegészítést. Nemzetiségi katonák úgynevezett védett (határvadász, híradó-, légi, stb.) alakulatokba nem kerülhettek.

12 A 214, majd 1942 őszétől 250 fő munkaszolgálatosból álló tábori munkásszázadok négy szakaszból szerveződtek. A századok parancsnokai a tartalékos tiszti karból kerültek ki, a tiszthelyettesi és a tisztesi állományban hivatásosak, illetve tartalékosok egyaránt jelen voltak. Az egészségügyi ellátás a bevonultatott zsidó orvosokra hárult. A 10-15 fős keretállomány fegyverzetét az átfúrt csövű 31 M Mannlicher puska (a századparancsnokét a 37 M pisztoly) képezte, a munkaszolgálatosok az erődítési földmunkákhoz szükséges lapátot, ásót, csákányt kaptak. Az utóbbiak polgári ruhában teljesítettek szolgálatot, a honvédség részéről csak sapkát, bakancsot, főzőcsészét, kulacsot és két darab sárga karszalagot biztosítottak részükre. Lásd bővebbet: Kis Gergő Barnabás - Szabó Péter 887-926. p.

í3 „Mateosz tehergépkocsioszlop zöme 40-60.000 km-t lefutott tehergépkocsikból állott, anélkül, hogy generál javításban lettek volna. E tehergépkocsik gyakorlati teherbírása az előírásostól eltérően csak 2 tonna. Az egészségügyi oszlop és a sebesültszállító gépkocsioszlop személy- és tehergépkocsijai ugyancsak meglehetősen rozoga állapotban voltak." A 103. Mateosz tehergépkocsi oszlopot a budapesti 101/1. gépkocsizó vonatosztály állította fel. HL 2. hadsereg iratai. 23. doboz. 9. könnyű hadosztály anyagi szolgálatának leírása, 1942. VI. 15. - 1943. II. 12. (Lőte Lajos vezérkari százados). A 16. német motorizált hadosztály felváltása az 1942. tavaszi védőállásban (1942. V. 15. - V. 24.).

14