Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
sebb megszakításokkal alakulatával a Muraközben határvédelmi szolgálatot látott el, majd 1944. június 10. és október 5. között a 9. tábori tüzérosztály 1. ütegének parancsnokaként részt vett az 1. hadsereg galíciai, majd kárpátoki hadműveleteiben. Alakulata újbóli felszerelését követően mint a 9. tábori tüzérosztály egyik ütegparancsnoka részt vett a Budapest környéki harcokban. A hadifogságot elkerülte. Sopronban hunyt el, 1982. augusztus 6-án. (HIM KI Dr. Lomniczy Vilmos 330/1949. sz. ti. ogy.) LŐRINCZ JÓZSEF (Felsőörs, 1915. november 13., anyja neve: Angyal Mária) továbbszolgáló, próbaszolgálatos zászlós, hivatásos hadnagy (1942. november 1., 1941. szeptember 1- jei rang), hivatásos főhadnagy (1944. július 1.). 1942. május 2-án a 17/11. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. február 5-én Sztarij Oszkol közelében szilánk- és fagyási sérüléseket szenvedett. Február 14-én tért visz- sza a 2. hadsereg hadműveleti területéről. Előbb a debreceni, majd a szegedi hadikórházban ápolták, s felépülése után alakulata kiképző tisztjeként szolgált. 1944. október 8-án egy menetszázad parancsnokaként a 8. tábori póthadosztály 24. gyalog tábori pótezredéhez irányították. Október 14-én a kiskunfélegyházi harcokban megsebesült. Újabb gyógykezelését követően kiképző századparancsnokként a 87/1. újonckiképző zászlóaljhoz osztották be, mellyel december 1-jén német területre települt ki. 1945. május 3-án angol hadifogságba esett, ahonnan 1946. május 17-én tért vissza. 1984. november 24-én elhunyt. (HIM KI Lőrincz József 91513. sz. ti. ogy.) LŐTE LAJOS, vitéz (Vízakna, 1912. november 29., anyja neve: Farnos Eszter) hivatásos vezérkari százados (1941. május 1.). 1942. április 12-én a 9. könnyű hadosztály parancsnoksága I. c. osztály vezetőjeként (szállásmestereként) vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során tagja volt a Barra Zsigmond vezérkari őrnagy vezette csoportnak, amely Sztarij Oszkol közelében sikeresen kitört az ellenséges bekerítésből. Az általa szignált hadiokmányok közül az alábbiak maradtak fenn a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében: 9. könnyű hadosztály-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. VI. 28. - VIII. 12., 9. könnyű hadosztály-törzs I. c. (szállásmester) 1-179. számú naplómellékletek (1942. V. 16. - VIII. 31.), 9. könnyű hadosztály anyagi szolgálatának leírása, 1942. VI. 15. - 1943. II. 12. Miután a 2. hadsereg hadműveleti területéről visszatért, a 13. gyaloghadosztály-pa- rancsnokságon, Szabadkán teljesített szolgálatot. További sorsa, katonai pályafutása nem ismert. 1996-ban elhunyt Rochesterben (USA). (HL KJ 42/a. és 147/a.) MAJOR (Mayer) OTTÓ, vitéz (Zalaszentadorján, 1895. november 1., anyja neve: Tölly Karolina) hivatásos ezredes (1942. április 1.). 1942. május elejétől október 25-éig a 9. könnyű hadosztály 47. gyalogezredének parancsnokaként frontszolgálatot látott el. A III. hadtest gyorsalakulataiból szervezett úgynevezett Major-harccsoporttal június 30-ától önálló feladatot látott el. Csoportja azt a feladatot kapta, hogy a 7. könnyű hadosztály sávjából a hadtest támadása következtében keletkezett résen Tyimet déli irányból Manturovon át megkerülve Sztarij Oszkolig, majd onnan a Don folyó vonaláig törjön előre. 1942-ben harccsoportjának az ellenség előtt való eredményes vezetéséért a MÉR Tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetésben részesült. 1945. május 4. és október 15. között amerikai hadifogságban volt. Budapesten hunyt el 1956-ban. (HL AKVI1295/1895.; Szabó Péter 2001. 95. p.) 142
