Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
DETTAY BÉLA (Arad, 1891. november 29., anyja neve: báró Boxberg Ilona) hivatásos alezredes (1939. november 1.). 1939. április 1-jétől 1941. október 1-jéig a keszthelyi járási katonai parancsnokságon teljesített szolgálatot, közben mint a 47/11. zászlóalj parancsnoka részt vett az erdélyi bevonulásban. Utolsó beosztásában a keszthelyi leventeparancsnoki teendőket látta el. Keszthelyen hunyt el 1944. augusztus 17-én. (HL AKVI 204/1891.) DITRICH (másutt Detrich) DEZSŐ, benedekfalvi (Nagykanizsa, 1915. augusztus 8., anyja neve: Boda Anna) tartalékos karpaszományos honvéd, címzetes szakaszvezető (n. a.). A 17/1. zászlóalj szakaszparancsnokaként vett részt a 2. hadsereg 1942-1943. évi keleti hadszíntéri hadműveleteiben. A kosztyenkii ellenséges hídfő 1942. december 30-ai felszámolásakor az úgynevezett biztosító csoport parancsnoka volt. A Dontól történt visszavonulás során, az 1943 januárja és márciusa közötti időszakban nyoma veszett. A budapesti járásbíróság Pk. 584622/1949/6. számú végzéssel, 1943. július 19-ei (sic!) vélelmezett halálozási dátummal holttá nyílvánította. (HL HM 22. v. oszt. 756.431/1943.) DITTRICH GÉZA (Perjámos, 1897. július 10., anyja neve: Fogl Irma) hivatásos alezredes, ezredes (1943. május 1.). 1940. május 1-jétől a zalaegerszegi 17/III. zászlóalj előbb megbízott, majd kinevezett parancsnoka volt. 1942. május 4-én csapattestével elvonult a keleti hadszíntérre. Június 22-étől július 4-éig megbízták a 17. gyalogezred parancsnoki teendőivel. Ezt követően augusztus 18-án még a 17/III. zászlóalj parancsnoka volt, majd idegkimerültség miatt hátországi gyógykezelésre távozott. Felépülése után a soproni 4. gyalogezred megbízott, majd kinevezett parancsnoka lett. 1942-ben harccsoportjának az ellenség előtt való eredményes vezetéséért a MÉR Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesült. 1944. május 1-jétől a Vezérkar főnöke (továbbiakban: vkf.) 5. osztályhoz helyezték, ahonnan két hét múlva a 6. gyalog újonckiképző ezred parancsnokául Sopronba vezényelték. További katonai szolgálata és sorsa nem ismert. A háborút követően nyugaton maradt. (HL AKVI 6161/1897.; HL KJ 42/a.; Zalaegerszegi honvédek a Donnál 119120. p.) DLASK FERENC (Nagykanizsa, 1917. október 23., anyja neve: Vojnovits Mária) tartalékos zászlós (1942. október 1.). 1942. április végén a 17/1. zászlóalj szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás, vagy az olimi ellenséges bekerítésből történő kitörés alatt feltehetően szovjet hadifogságba esett, ahonnan nem tért vissza. (HL HM 22. v. oszt. 758.066/1943.) DOBOS GYULA (Dunapataj, 1918. szeptember 2., anyja neve: Tóth Mária) tartalékos zászlós, tartalékos hadnagy (1944. január 1.). Tényleges szolgálata alatt a 17/11. zászlóalj kötelékében részt vett a visszatért észak-erdélyi, illetve a muraközi területek birtokbavételében. 1942. április 30-án a 17/11. zászlóalj szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. március 1-jén lábfagyási sérülésekkel tért vissza, gyógykezelése november 30-áig tartott. 1944. december 30-án Óbudán mint polgári személy szovjet hadifogságba fogságba esett, ahonnan 1947. június 19-én tért vissza. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Dezső Lajos Péter 302/3122. sz. ti. ogy.) 114
