Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Molnár András: A 17/III. zászlóalj a Donnál, 1942-1943 - Téli védelmi harcok (1942. december - 1943. január 12.)

21. A 17/III. zászlóalj katonái behavazott fedezékük előtt, Gremjacsje közelében, 1942 decemberében

navetőből és 4 db 37 mm-es páncéltörő ágyúból állt191 - e harcok után is a 17. gyalogezred legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt alakulata maradt. A magyar katonai vezetés a zalaegerszegi zászlóalj kivételével a 17. gyalogezred többi, leharcolt és jelentős veszteségeket szenvedett csapattestét mind felváltani, illetve hazaindítani tervezte 1943 januárjában. Az eredeti tervek szerint a 17. gyalogezredből egyedül az otthonról érkező menetszázaddal kiegészülő 17/III. zászlóalj maradt volna továbbra is a harctéren, és az arcvonalból kivonva Dmitrijevkára került volna hadosztály tartalékként.

A 17/1. és 17/11. zászlóalj felváltására a keleti hadszíntérre érkező székesfehérvári 3. gyalogezred I. és II. zászlóalja már novembertől a III. hadtest arcvonal mögötti kiképzőtáborában tartózkodott.192 November végétől ugyanitt vett részt kiképzésen a 17/III. zászlóalj veszteségeinek pótlására kiküldött, Zalaegerszegen

191 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. vezérkari főnökének harcjelentése, 1942.12. -1943. 02. 20. (Barra Zsigmond vk. őrnagy) 4. sz. melléklet. A 9. k. ho. 1942. december elejei fegyverzete.

192Szabó Péter 1992. 14. p.; Szabó Péter 1995. 314. p.; Babucs Zoltán - Szabó Péter: „Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát". A székesfehérvári magyar királyi „Szent István" 3. honvéd gyalogezred a második világháborúban. Nagykovácsi, 2009. (a továbbiakban: Babucs Zoltán - Szabó Péter) 40. p.; Szabó Péter 2012.276-277. p.

67