Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)
Előszó
ELŐSZÓ A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 9. könnyű hadosztályának zalaegerszegi 17/III. zászlóalja a város ünnepélyes búcsúvételét követően, 1942. május 2-ától vonult el a keleti hadszíntérre. Személyi állományát - a később pótlásként kiküldött két menetszázaddal együtt közel 1500 főt - zömében Zalaegerszeg környéki, észak-nyugat zalai tartalékosokkal töltötték fel. A zalaegerszegi zászlóalj a közel 300 kilométer széles szovjet-német arcvonal Kurszktól keletre húzódó szakaszán május közepétől június végéig a 9. könnyű hadosztály tartalékát képezte. A június 28-án megindított nagyszabású német hadművelet során július 2-áig, Tyim városa bevételéig mindvégig az első vonalban harcolt, és mintegy tíz százalékos veszteséget szenvedett. Július 10-én a 2. hadsereg Don menti arcvonalának legészakibb szakaszán, a Voronyezstől délnyugatra fekvő Gremjacsje falunál foglalta el védőállását, amelyet 1943. január 27-éig megtartott. Folyamvédelmi tevékenysége idején, különösen a „gennyfolt"- nak nevezett szovjet hídfő felszámolásáért augusztus 15-19. között folytatott harcai során újabb érzékeny veszteségek érték. A 17/III. zászlóalj 1943. január 27-én, a honvéd alakulatok közül utolsóként, mint a visszavonuló 2. hadsereg utóvédjének utóvédje hagyta el Don menti állásait. Visszavonulása során - a szovjet csapatok fojtogató bekerítéseinek többszöri áttörése, a mostoha időjárási körülmények és ellátási nehézségek közepette - további, rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. 1943 májusáig - a sebesülten hazakerülteken kívül - a 17/III. zászlóalj személyi állományának nem egészen egyhetede tért csak vissza szülőföldjére. Az események 70. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi zászlóalj elesett, eltűnt vagy hadifogságba került, valamint megsebesült katonáinak emlékére megjelenő könyvünk első tanulmánya - a fennmaradt hadiokmányok, harctéri naplók és levelek, visszaemlékezések, korabeli sajtótudósítások, valamint eredeti frontfelvételek felhasználásával - a 17/III. zászlóalj 1942-1943. évi részletes történetét dolgozza fel. A második részben a zalaegerszegi csapattest történetének egyik legfontosabb forrását, Németh József tizedes harctéri naplóját adjuk közre. A harmadik, egykorú arcképekkel illusztrált rész a zászlóalj Oroszországban harctéri szolgálatot teljesített tisztikarának és ismert tiszthelyetteseinek életrajzát tartalmazza, a negyedik részben pedig a 17/III. zászlóalj elesett, meghalt vagy nyomtalanul eltűnt (hadifogságba került) katonáinak - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárában őrzött második világháborús veszteség-nyilvántartási dokumentumok és a Zala megyei levéltári források feldolgozása alapján összeállított - minden eddiginél részletesebb adattára található. 5