Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Molnár András: A 17/III. zászlóalj a Donnál, 1942-1943 - Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés (1942. július 3. - augusztus 14.)

ezredparancsnokságra. A harcok során csapataiktól elszakadt szovjet katonák voltak, akik nappalonként meghúzták magukat, és éjjeli menetekkel igyekeztek kelet felé, hogy csatlakozzanak egységükhöz. Ennek során botlottak bele a zalaegerszegi zászlóalj egyik Don partján felállított figyelőőrsébe. Harcban akarták átvágni magukat, ám ketten közülük elestek, hármójukat pedig elfogták. Noha egyenruhában harcoló szovjet katonák voltak, mivel azonban hátulról támadták meg a figyelőőrsöt, az őrsparancsnok, Domonkos tartalékos zászlós partizánnak tartotta, és kihallgatás után ki akarta „nyírni" őket.143

A nyugat felől visszaszivárgó, sajátjaikhoz áttörni próbáló kisebb szovjet csoportok július második felében a 17/III. zászlóaljnak is veszteségeket okoztak. Július 10. és augusztus 7. között a zalaegerszegi alakulatból öten elestek, egy fő pedig eltűnt (valószínűleg fogságba került).144 145 E veszteségekről írta naplójában Németh József őrvezető július 25-én az alábbiakat: „Éjjel erős a szolgálat és a figyelés, nagyon vigyázni kell, nagy a bozót, jó búvóhely mindenki számára. Itt esett el két bajtársam egy éjszaka a Don partján. Ók voltak az elsők, kik a folyóparton meghaltak. Járőr menetidő alatt a bozótban megbújt vörösök lőtték le őket, csak másnap reggel találtak rájukZ'143

143 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 75. p.

144 HIM KI Veszteségi adatbázis.

145 Németh József naplója 16-17. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 36. p.

52