Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)
Molnár András: A 17/III. zászlóalj a Donnál, 1942-1943 - Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés (1942. július 3. - augusztus 14.)
Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés (1942. július 3. - augusztus 14.) Tyim elfoglalása után, július 3-ától kezdődően a szovjetek már nem fejtettek ki számottevő ellenállást a várostól kb. 140 km-re keletre található Don folyó vonaláig. A 9. könnyű hadosztály alakulatainak legfeljebb kisebb hátra maradt ellenséges csoportokat kellett felderíteniük és ártalmatlanná tenniük, miközben egy hétig tartó gyalogmenettel elérték a Dont.119 A 17/III. zászlóalj július 3-án kezdte el menetét, naponta 20-30 km-t tett meg, és egynapi (július 8-án, útközben tartott) pihenővel július 10-én érkezett meg a Donhoz.120 Németh József, a 8. puskásszázad őrvezetője a következőket írta naplójában ezekről a napokról: „Reggeltől sötét estig meneteltünk, ez így ment hét napig, embert kínzó, fárasztó utakon, nagy melegben. "121 Ezekben a napokban több szempontból is méltánytalanság érte a 17/III. zászlóalj parancsnoki teendőit a tyimi áttörés idején ellátó, derekasan helytálló Zá- vodszky István századost. Amikor július 4-én Szávay Sándor vezérkari alezredessel váltották fel a 17. gyalogezred élén a személyi tartalékba helyezett Dittrich Géza alezredest (akit később, augusztus 18-án idegkimerültség miatt magyarországi gyógykezelésre küldtek), leváltották Závodszkyt is, és Szávay hadiakadémiai tanártársát, Németh Ferenc vezérkari őrnagyot nevezték ki a zalaegerszegi zászlóalj parancsnokává.122 Szávay Sándor vezérkari alezredes - rövid, alig július 18-áig tartó ezredparancsnoksága idején - érdemtelenül, Závodszky rovására kívánta kitüntetésben részesíteni hadiakadémiai kollégáját, Németh Ferenc vezérkari őrnagyot. A történet folytatását a következőképpen jegyezte fel Péchy György főhadnagy, a 17. gyalogezred ezred első segédtisztje: „Ekkor mondta nekem Szávay vezérkari alezredes, hogy készítsek kitüntetési javaslatot Németh vezérkari őrnagyról, aki a tyimi támadás utáni előnyomulás során vette át a III. zászlóalj parancsnokságát, akkor, amikor az ellenség már levált rólunk. Én ezt jelentettem, mire az ezredparancsnok közölte, hogy jó, akkor, ha én nem tudom megfogalmazni, akkor majd ő elkészíti. Hát el is készítette. Megdöbbentem, amikor olvastam. Ha nem is szó szerint, de ez volt benne: »A tyimi támadás során szétesett, demoralizált zászlóaljat az előnyomulás alatt rendezte, átszervezte, és harckészségét helyreállította, stb.« Nagyon meglepett ez a szöveg, mert a III. zászlóalj, melyet az ezredparancsnoksággal megbízott Dittrich alezredes helyett Závodszky István százados vezetett, egyáltalán nem volt szétesve, s pláne nem demoralizálva. [...] Az, hogy egy ilyen javaslata mennyit árt egy csapattisztnek, az úgy látszik, nem számí119 Szabó Péter 1992. 11. p.; Szabó Péter 1995. 309-310. p.; Szabó Péter 2001.105. p.; Szabó Péter 2012. 265-288. p. 120 Németh József naplója 14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35-36. p.; GM Tört. dók. 84.21. 186. Dénes Sándor naplója 7. p.; GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 121 Németh József naplója 14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35-36. p. 122 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 64. p. Dittrich betegségéről: HIM KI Veszteségi adatbázis. 45
