Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár - Függelék. A 17/ III. zászlóalj tiszthelyettesei 1942-1943-ban

bekerített Olim-völgyből történő kitörés alatt, 1943. február 4-én Sztarij Oszkol- ban hősi halált halt.53 0(D®(g) (1942) Ж1 Horváth Ferenc (Salomvár, 1911. június 14. Dömötör Rozália) hivatásos törzsőr­mester (1943. május 1.) Az elemi iskola 6. osztályának elvégzése után, 1922-től gazdasági munkás, 1927-től cipész tanonc, 1932-től pedig cipészsegéd volt. Tény­leges katonai szolgálatát 1933. október 5-én Zalaegerszegen, az 5/1. zászlóaljánál kezdte meg, mely csapattest a későbbiekben a „3. határőrkerület parancsnokhelyette­se III. osztálya" elnevezést vette fel. 1934-ben, a tisztes iskola elvégzése, és tény­leges szolgálatának letelte után továbbszolgálatra jelentkezett. 1936 októberéig - mint őrvezető, majd tizedes - rajparancsnoki, illetve szakaszparancsnoki be­osztásokat töltött be. Miután 1936. október 6-ától 1938. augusztus 20-áig a jutási csapat-tiszthelyettesképző iskolát elvégezte, átvették a hivatásos tiszthelyettesi állományba. Ezt követően a „3/III. határőrosztály'’ elnevezésű zalaegerszegi alaku­latnál, illetve 1939. január 23-ától átnevezés folytán a 17/III. zászlóaljánál újonc szakaszparancsnokként, illetve szolgálatvezetőként teljesített szolgálatot. 1938. október 1. és 1939. május 1. között a 38/III. zászlóalj szolgálatvezetőjeként részt vett a felvidéki mozgósításban és bevonulásban, illetve a kárpátaljai magyarlakta területek önálló hadművelettel történő megszállásában. A 17/III. zászlóalj szol­gálatvezetőjeként részese volt az erdélyi mozgósításnak és bevonulásnak is. 1940. november 1-jén őrmesterré léptették elő. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázada nehézfegyver szakaszának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Decembertől alakulata szolgálatvezetőjeként teljesített harctéri szol­gálatot. Miután a hadműveleti területről visszatért, 1943. május 1-jével törzsőr­mesterré léptették elő. Október 1-jén Szolyvára, a 64. határvadász portyázó osz­tályhoz helyezték át, melynek kötelékébe tartozó 25/20. erődszázadánál előbb mint újonc szakaszparancsnok, majd mint szolgálatvezető szolgált. 1944. szep­tember 28-ától, amikor a szovjet csapatok betörtek a Kárpát-medencébe és elérték az Árpád-vonalat, csapattestével Ungváron és Kassán át felvidéki területre vonult vissza. E visszavonulás során csapatteste felmorzsolódott, s december 22-étől a 10. gyalogezred szakaszparancsnokaként, illetve szolgálatvezetőjeként vett részt a felvidéki utóvédharcokban. 1945. április 28-án Óbesztercénél (Stará Bystrica) szovjet hadifogságba esett. Hadifogsága idején segédmunkásként, majd brigád­vezetőként kazahsztáni lágerekben dolgoztatták, ahonnan 1947. október 24-én térhetett haza. 1948. május 10-ével mint „nélkülözhetőt" В-listázták, és elbocsátot­ták a honvédség kötelékéből. Október 20-án pályázat útján felvételt nyert a Hon­véd Kossuth Akadémia egyéves tiszti tanfolyamára, s egyben átvették a hivatásos 53 HIM KI Hadfi József 521/3357. sz. legénységi okmánygyűjtő (legs. ogy). 149

Next

/
Thumbnails
Contents