Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár

10-én tért vissza. Utolsó katonai beosztása miatt büntető eljárás alatt állt. Amíg a népbíróság fel nem mentette a koholt vádak alól, s a Népbíróságok Országos Tanácsa nem hagyta helyben az I. fokú felmentő ítéletet, 1946. március 18-ától 1947 áprilisáig internáló táborban volt. A polgári életben könyvelőként elhelyezkedve 1950 szeptemberéig magáncégeknek dolgozott, majd a Tatabányához közeli Síkvölgyi Állami Gazdaság főkönyvelői teendőit látta el. Az 1956 évi forradalom és szabadságharcban való - nem bizonyított - szerepvállalásáért ismét koholt vádakkal illették, s e vádak alóli felmentése ellenére távoznia kellett munkahelyéről. 1957. december végétől Sárszentlőrincen, az Alsópéli Állami Gazdaság köny- velőjeként dolgozott a továbbiakban. 1958. április 7-én mint „megbízhatatlant" - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján - megfosztották rendfokozatától. 1990. július 17-én elhunyt.47

Ujfalvi István (Balf, 1918. november 7. Kiss Ágnes) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tisztviselő. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadához vonult be tényleges katonai szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát Nagykanizsán végezte el. 1942. május 4-én hadapród őrmesterként, mint csapateste 7. puskásszázadának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 1-jén feltehetően hátországi szabadságra távozott, s a hadműveletek alakulása miatt már nem tért vissza a hadműveleti területre. Február 17-én bevonult a 17/111. gyalog pótzászlóaljhoz, s beosztották a gyűjtőszázad állományába. Június 10-én áthelyezték a 9. puskásszázadhoz, majd szeptember 12. és október 30. között alakulata kiképző századánál teljesített szolgálatot alakulatánál. Ezt követően mint raktárvezető a MAORT nagykanizsai kirendeltségénél helyezkedett el. Katonai szolgálatot a továbbiakban nem teljesített, s nem esett hadifogságba sem. A háborút követően csaknem öt évig még eredeti munkahelyén és beosztásában maradhatott. 1950 májusában az ÁVH letartóztatta, s koholt vádak (kémelhárító tiszti tevékenység a Vkf. 2. osztály kötelékében) alapján két év börtönbüntetésre ítélték. Tizenegy hónap letöltése után - a sikeres fellebbezés eredményeképpen - a Legfelsőbb Bíróság azonnali hatállyal szabadlábra helyezte. Szabadulása után szerződött munkásként a bal- fi Állami Gazdaságban helyezkedett el, majd 1953. februárjától mint könyvelő a kópházai Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozott. 1957-ben nagycenki Földműves-szövetkezet könyvelője volt. 1958. február 28-án - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján - megfosztották rendfokozatától.48

47 HIM KI Tomózer Imre 305/518. sz. ti. ogy.

« HIM KI Ujfalvi István 302/3020. sz. ti. ogy.

144