Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár

került át. Május 2-án Köflachnál angol hadifogságba került. Május 21-én - hazatérés közben - szovjet csapatok fogságába került. 1948. július 11-én tért vissza az oroszországi lágervilágból. Megtartották tényleges szolgálatában, s előbb a HM általános szemlélőségének, majd általános kiképzési csoportfőnökségének előadója volt. 1951. január 5-étől 1956. október 15-ei elbocsátásáig a debreceni, egri, illetve a szegedi tudományegyetem katonai tanszékén tevékenykedett. 1952. április 4-én őrnaggyá nevezték ki.33

Pálffy Tibor (Somogyapáti, 1914. május 3. Lejthényi Mária) vezérkari százados (1942. április 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1932. október 1. és 1933. szeptember 30. között Nagykanizsán, a 6. gyalogezrednél teljesítette és elvégezte a tartalékos tiszti iskolát is. Ezt követően felvételt nyert a Ludovika Akadémiára, ahol 1936. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Hivatásos szolgálatát szakaszparancsnokként Budapesten, a 2. gyalogezrednél kezdte meg. 1938. augusztus 1-től négy hónapot a 7/II. zászlóaljnál szolgált, majd Kalocsára, a 20/11. zászlóaljhoz helyezték át. Utóbbi csapattestének segédtisztjeként, majd puskásszázad-parancs- nokaként részt vett az erdélyi bevonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1941. október 1. és 1944. április 1. között a Hadiakadémia hallgatója volt. Közben 1942. június 18-ától szeptember 15-éig mint 0-ad éves hadiakadémiai hallgató a 2. hadsereg Don menti hadszínterén harctéri szolgálatot látott el. A 17/III. zászlóalj 8. (másutt 9.) puskásszázadának parancsnokaként, illetve rövid ideig zászlóaljparancsnokként részese volt a nyári hónapok folyamvédelmi, valamint hídfőharcainak. 1944. április 1-jétől a Kárpátok előterében, majd a magyarországi hadszíntéren a 25. gyaloghadosztály, később pedig az 1. és 3. hadsereg parancsnokságához beosztott vezérkari tisztként teljesített újabb frontszolgálatot. Közben szeptemberben felvették a vezérkari tisztek csoportjába. 1945. február 12-én Budapesten szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. október 4-én tért vissza. Politikai magatartását a Honvédelmi Minisztérium Állandó Igazoló Bizottsága 1948. február 9-ei 887/ig. biz. 1947. szám alatt „igazolta", majd 1948. május 8-án mint „nélkülözhetőt" végelbánás alá vonták és a tényleges szolgálatból elbocsátották. A polgári életben kezdetben a debreceni Útfenntartó Vállalat, majd a Fatelep segédmunkásaként kereste kenyerét. 1950-től előbb a hortobágyi Állami Gazdaság, majd a debreceni Útfenntartó Vállalat bérelszámolója volt. 1951 és 1953 között a Gyapottermelő Vállalat könyvelőjeként, majd a Hajdú-Bihar megyei Mechanikai és Műanyaggyártó Vállalat vasesztergályosaként tevékenykedett. 1958. december 11-én mint „politikailag megbízhatatlant" honvéddé fokoz33 HIM KI Országh István 58451. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 632085/1942.

135