Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Kapiller Imre: Fára József ősei
6. számú ház lakója Josephus Formusel, aliter Fára; másik Josephus a 10. számú, Johannus Formusel aliter Fára a 17. számú, Thomas Formusel aliter Fára a 19. számú; Stephanus Formusel aliter Fára a 31. számú házban élt. Az oklevél, amelyet nemességük igazolásául bemutattak 1611. november 12-én kelt, és az idézett összeírás szerint Bethlen Gábor bocsájtotta ki.5 Ugyanezzel az oklevéllel igazolt Tóth József; Kiss Péter és fogadott fia Rátz István; Martha Péter; Bolyka, aliter Bujkon Péter és másik Péter; Fanczika, aliter Jaksa Péter és Miklós; Topia, aliter Tripse János; Devaj István és Tott György. Az összeíró bizonyára tévedett a kibocsátó fejedelmet illetően, hisz 1611-ben nem Bethlen, hanem Báthory Gábor ült a fejedelmi trónuson. Az oklevél tartalmát sajnos nem ismerjük. Eredetije az idők során eltűnt, s nem tartalmazzák azt az Erdélyi Királyi Könyvek, s nem szerepel az erdélyi fejedelmek ismert oklevelei közt sem. így nem tudhatjuk, hogy vele kollektív nemesítés, esetleg birtokadományozás történt-e. Azt sem tudhatjuk, hogy akár az eredeti oklevéllel vagy azt követően történt-e a család részére címeradományozás. Bár az egyik leszármazótói, Deák Tamástól előkerült egy Fára címer, azonban ezt minden valószínűség szerint maga Fára József készítette vagy készíttette a család nemességének elismertetése után. A címerrajzot 1942-ben Rákóczi Aladár, a XX. század első felének ismert és elismert „címerfestő művésze" rajzolta. Az viszont bizonyos, hogy a fentebb idézett oklevél a XIX. század végéig a család őrizetében volt. 1892. február 22-én azonban baczka-madarasi Kis Bálint egy átvételi elismervény ellenében átvette azt, másik három dokumentummal együtt Fára Péter brassói telekkönyvvezetőtől.6 [A másik három irat: egy kérvény János királyhoz 1565; egy Apafy Mihály által 1660-ban kiadott nemeslevél, valamint II. Rákóczy Györgytől származó 1649-ben kiadott nemeslevél.] A Borbán- don kelt elismervényt aláírta Fára György, Fára József apja is. Kis Bálint az Alsó-Fehér vármegyei Magyarigen községben élt és 413 kh-nyi birtokán gazdálkodott.7 Az 1870-es évektől kezdve rendszeresen publikált. Előbb egyházpolitikai cikkeket, majd történeti, régészeti és genealógiai munkákat. 1891- től jelentek meg írásai a Turulban pl. Erdély régi családai; A homorád-szentpáli Szentpáli család; A Petki család; Erdélyi családtörténeti adalékok. Ugyancsak publikált a Történelmi Tárban: A Barcsayak családi levéltára; Gróf Pekri Lőrincné végrendelete. Talán legismertebb munkája az 1895-ben kiadott: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban című műve.8 5 MNL OL P 2259 1. doboz, 1. tétel, 1. pallium. Fára saját kezű kivonata a forrás pontos megjelölése nélkül. 6 MNL OL P 2259 1. doboz, 1. tétel, 1. pallium. Ceruzával készült eredeti elismervény. 7 A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. kötet. Budapest, 1899. 462. p. 8Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, (reprint) VI. kötet. Budapest, 1980-1981. 272-274. hasáb. 8
