Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka

rényeknek, állványoknak stb. még a teteje is tömve van írással, könyvvel, mindenféle nyomtatvánnyal...". A pincébe hordott iratokat nagyon elhagyatott siralmas állapotban találtam. Polcokon és ládákban, meg a nedves talajra tett vékony deszkákon szerte-széjjel hevertek - melyek a hitvány reteszes deszka ajtók mögött egészen őrizetlenül állottak."'17

Az első világháború megakadályozta az iratanyag biztonságosabb helyiségekbe költöztetését. Kőszeghi halála után 1919. november 1-jével Rexa Dezsőt nevezték ki Pest megye főlevéltárnokává. Rexa képzett és gyakorlattal rendelkező levéltáros volt, aki a színháztörténet mellett figyelemre méltó megyetörténeti kutatásokat is végzett. Bilkei Gorzó János 1927-től lett a megye allevéltárnoka, aki Vecsés község betelepítése mellett XVIII. és XIX. századi hivataltörténeti kutatásokat végzett. A főlevéltárnok és az allevéltárnok munkáját ezekben az években három írnok és két kezelő, valamint egy hajdú segítette. Az egyik kezelő az anyakönyvi másodpéldányok, a másik az iktatott és a levéltárnak közvetlenül megküldött iratok nyilvántartását végezte. Sőt második allevéltárnok kinevezésére is mód volt. 1920-ban a vármegyeháza Semmelweis utcai felőli épületében a levéltár megkapta a III. udvarban a pestvidéki törvényszék börtön és hivatal helyiségeit (siralomház, hullamosó), sajnos ezek rendkívül nedvesek és rosszul szellőztethetőek voltak. 1926. május 14-én Csánki Dezső az Országos Levéltár főigazgatója megbízásából Főglein Antal országos levéltárnok tett jelentést a Pest Megyei Levéltárról. A jelentés szerint a levéltári anyag legértékesebb része - a közgyűlési jegyzőkönyvek kötés nélkül - az egykori börtönben rendkívül rossz helyen, teljesen sötét, nedves, nem szellőztethető fülkében voltak elhelyezve. Rendszertelenül, hasonló körülmények között őrizték a többi feudális kori iratot is.18 A levéltár iratainak jobb körülmények közé helyezésének ügye mellé állt Agorasztó Tivadar alispán és Preszly Elemér főispán. 1925-ben a levéltár megkapta a megyeházáról kiköltözött állampénztár hivatali és raktárhelyiségeit, amelyek rendkívül világos és jól szellőztethető boltíves termek voltak. A raktárakat vasajtókkal és vastáblákkal szerelték fel. A közgyűlési jegyzőkönyvek bekötését elkezdték és a börtöncellából jól szellőztethető raktárba hordták át, a Mohács előtti okleveleket tűzálló vasszekrényben helyezték el.19 Sajnos az 1930-as évek végére mégis visszajutott az 1925. év - nagy levéltár rendezés - előtti szintre, ugyanis az iratanyag nagy része nedves, zsúfolt raktárakban volt elhelyezve.20

Rexa elképzelés szerint 1930-tól az allevéltárnok ellenőrizte volna a megyei városok és községek levéltárát. Ugyanakkor a levéltár látta el a megyei segédhi17 Főglein Antal: Pest vármegye levéltárának rendezése. Levéltári Közlemények. 8. évf. Magyar kir. Országos Levéltár 1930. 279. p.

18 Főglein, 1930. 280. p.

19 Uo. 280-281. p.

20Böőr, 1990. 84. p. Vö. A Zala megyei levéltár 1928-ban a levéltár fölött 5 szobából álló helyiséget kapott, iratanyag őrzésére, de raktárak létesítésre alkalmatlannak bizonyultak. Fára, 1936.190. p.

73