Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

ma már alig is lehet írni, mert fájdalom, a reá vonatkozó okmányok vagy elvesztek vagy egyelőre hozzáférhetetlenek. "5

Szerencsére az, hogy nem lehet továbblépni, nem bizonyult helyes meglátásnak, részben a téma iránt már a Fárával egy időben, azaz a két háború közötti időszakban is érdeklődő Beér Gyula munkái (lásd lentebb), részben Hudi fent említett dokumentumkötete okán. Hudi József kötete előszavában ekképp értékelte jeles elődje és kollégája munkáját: „A füredi színházról az első világháború után Fára József (1884-1958), Zala vármegye levéltárosa készített egy rövid összefoglalást, 1925-ben. A kis példányszámban megjelent, 48 oldalas füzet érdeme, hogy a Zala megyei levéltári források alapján kívánt meghatározó képet adni a füredi színház korai történetéről. [...] Érdeklődésének középpontjában a Kisfaludy Sándor kezdeményezésére épült állandó színház építésének, megnyitásának és reformkori működésének megismerése állt. Mivel főleg Zala vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének jegyzőkönyveit és iratait használta föl, a színházban játszott darabokról semmit sem tudunk meg. [...] Fára a reformkor utáni időszakot teljesen homályban hagyta. [...] A magánkiadásban megjelent kötet Függelékében egyetlen levéltári forrást tett közzé: Kisfaludy Sándor 1836. március 11-én kelt és a megyegyűlésnek beadott nyilatkozatát,6 amelyben művészi hitvallását is megfogalmazza.'"7

Hudi részletekbe menő értékeléséből világosan leszűrhető, hogy Fára meglehetősen egysíkúan, jószerivel egyetlen szemszögből közelítve ragadta meg választott témáját: mintha figyelme nem lett volna többrétű, ahogyan az általa feltárt források köre sem nevezhető teljesnek. A hangsúlyos elemek Fáránál részben kifejezetten Zala vármegye szerepére esnek a színház kapcsán, részben pedig az általa igencsak nagyra tartott Kisfaludy Sándor személyes szerepvállalására. Ezt tükrözi az is, hogy forrásbázisa rendkívül jelentős mértékben, szinte teljes egészében Zala vármegye levéltárára épül (ami persze abból is fakadhatott, hogy ezekhez a forrásokhoz fért hozzá a legkönnyebben, ott dolgozván).

Fára vékony kötete ráadásul, mint Hudi József is rámutatott, nem követi végig a színház történetét egészen 1861-ig, amikor új színház, az ún. Aréna kezdte meg működését Füreden, lényegében véget vetve az egyébként sokat kritizált Kisfaludy-féle színház működésének. Az utolsó évtizedet a munka lényegileg nem érinti: „Az 1848-49-iki szabadságharc, majd az elnyomás kora, nem voltak alkalmasak arra, hogy a közvéleményt egy ilyen kulturális intézménnyel foglalkoztassák, s így további sorsáról levéltári adatok 1860-ig teljesen hiányoznak, illetőleg olyan iratok, mik a színházzal foglalkozhatnak, a Bach korszak levéltári anyagának hozzáférhetetlensége miattiéi nem találhatók."8

5 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 465. Mészáros Sándor László levele Haász Aladárhoz. Budapest, dátum nélkül (vélhetően 1958 májusa).

6Újraközli: Hudi, 2008. 215-225. p. Eredetije: MNL ZML IV. lb. Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. 870/1836.

7 Hudi, 2008. 8-9. p.

8 Fára, 1925.39. p.

57