Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója
Ián magára is gondolt, mikor ezt írta; mindenesetre ez a tanulmány is ismeretlen maradt, úgyhogy mikor 1990-ben Béres Katalinnal a Csány-kultusz s benne a szobor történetének kutatásához fogtunk,29 fogalmunk sem volt, hogy valaki ezt már összefoglalta előttünk - csak most, húsz év után szembesültünk vele. Fára József zalai tevékenységének bemutatását a vár és a város történetének első publikációjával kezdtük. Azt is többször megemlítettük, hogy folyamatosan kutatta a forrásokat, Bécsben, Budapesten, Veszprémben, Körmenden. Az 1930- as évek elejére már gyakorlatilag kész is lett volna a várostörténeti kézirat, ám a Zalaegerszeg város története című könyv soha nem jelent meg. Ennek okára egy épületes levelezés világít rá, mely 1933-ban zajlott le Fára József és a Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatal című vállalkozás között. A kiadó felkérte Fára Józsefet, hogy írja meg a város monográfiáját - ám, hogy a könyv üzletileg eladható legyen, ún. társadalmi részt is akartak hozzáfűzni, amelyben az előfizető személyek életrajzát, másrészt az előfizető községek rövid történetét is közölték volna. Fára mereven elzárkózott e megoldás elől: egyrészt arra hivatkozott, hogy a korábban megjelent Zalai Fejek (egész pontosan Zala vármegye feltámadása Trianon után)30 című munka kiadói is így gyűjtöttek előfizetőket, s ahogy írja „...ebből kifolyólag a mű megjelenése után nem épületes pörösködések származtak."31 Másrészt azt is kétségbe vonta, hogy ezen a szegény vidéken elegendő előfizetőt lehetne toborozni (akkor volt a gazdasági válság!). A kiadó többszöri nyaggatására aztán így fakadt ki, le is zárva a vitát, „...az egész vidéken olyan a gazdasági helyzet, hogy erről az uraknak odafent fogalmuk sincs... Magam is, aki pedig szeretem a könyvet, képtelen vagyok könyvet venni, mert nincs miből... A várossal is beszéltem; kérdeztem a polgármestert... A választ megírni nem merem, mert hihetetlen, amit nekem válaszolt."32 így maradt fiókban Zalaegerszeg története, hogy a későbbi korok kutatóinak is legyen feladata. Fára József, levéltárosi munkája során számos Deák Ferenctől származó, addig ismeretlen beszédet, levelet vagy más ügyiratot fedezett fel. Ezekből jó néhányat publikált is a Zalamegyei Újságban, sőt az 1930-as évek elejére már olyan mennyiséget gyűjtött össze, hogy ezeket kiadás alá is rendezte. A már idézett „Zala vármegye feltámadása Trianon után" című könyvben olvashatjuk, hogy az általa felfedezett kéziratok „...a közeljövőben fognak magyarázataival megjelen29 Béres Katalin - Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László. 1790-1849. Zalai Gyűjtemény 30. Zalaegerszeg, 1990. 289-308. p. 30 Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. [(Sajtó alá rendezte: Békássy Jenő) Budapest. 1930. 463. p. 31 MNL OL P 2259 Fára József levele a Magyar Városok Monográfiája Kiadóvállalatnak. 1933. január 12. 1. doboz. 68-69. Fára egy ilyen perben, szakértőként lesújtó véleményt adott a műről: Id. ZMU. 1931. március 27. 2. p. 32 MNL OL P 2259 Fára József levele a Magyar Városok Monográfiája Kiadóvállalatnak. 1933. február 4.1. doboz 77. p. 52
