Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója

Megyei Könyvtárban található, nem véletlenül. Fára József végigtanulmányozta a kalendáriumot, és megtalálta benne Zrínyi Miklós kortársának, Deselvits István légrádi evangélikus lelkésznek magyar, illetve latin nyelvű feljegyzéseit a költőhadvezér 1660-1664 közötti tevékenységéről, harcairól. Fára elvégezte a könyv eredetkutatását, és egy hosszabb cikksorozatban, a Zalamegyei Újság 1923. évi számaiban5 részletesen ismertette Deselvits bejegyzéseit (bár néhol pontatlan a szövegközlése). A vége sajnos nincs meg, mert az 1923-as évfolyam hiányos, de a történészi munka így is alapos, forrásközlő és értékelő tanulmányt eredményezett, bemutatva Zrínyi Miklós 1660-as években folytatott küzdelmeit. A témának azonban sajátos utóélete támadt. A búcsúszentlászlói ferences kolostort 1950 után felszámolták, s az ott lévő értékek, többek között a könyvtár is veszélybe került; ezért a megyei könyvtár munkatársai számos ritkaságot bevittek az akkor szervezett új könyvtárba. így került a kalendárium Jakab Géza könyvtáros kezébe, aki teljesen új felfedezésként publikálta azt az Életünk 1964. 2. számában, egy Zrínyi-tanulmány keretében.6 Fára írását nem említi - lehet, hogy nem is ismerte, tekintve, hogy a Zalamegyei Újságnak korábban nem voltak könyvtári példányai (a most meglévőket Gosztonyi László zalacsányi plébános hagyatékából szállították előbb a levéltárba, azután kerültek a könyvtárba). Jakab Géza egyébként csak nyolc bejegyzést ismertetett, ezért egyszer érdemes lenne az egész szöveget újra végigtanulmányozni és közzétenni.

Az 1922-es évben tűnik fel a publikációk között Fára József két másik kedvenc témája, Balatonfüred7 és Kisfaludy Sándor.8 A téma kutatása 1924-ben és 1925- ben egyre több írást eredményezett; nyilván nem véletlenül, hiszen Fára József ekkor készítette doktori dolgozatát a balatonfüredi színház történetéről. Rendkívül alapos kutatást végzett a Dunántúl első kőszínházának megalapításáról, 1831-ben történt megnyitásáról és működésének első évtizedeiről. Különösen kiemelte Kisfaludy Sándor szervező és színházkormányzó szerepét - a történetíró szövegén átsüt a rokonszenv, amelyet a költő kultúrpolitikusi teljesítménye váltott ki belőle. Az kétségtelen, hogy Kisfaludy és Zala megye vezetése nagyot alkotott a színház létrehozásával: oly mértékben tették közüggyé a kedvelt fürdőhelyen működő, magyar nyelven játszó színház ügyét, hogy az valóságos regionális vállalkozássá vált, és a környező megyék, Somogy, Vas és Veszprém is beléptek a finanszírozók közé. Fára József a Zalamegyei Újságban 1925 április-májusában

5 ZMU Egykorú zalai feljegyzések a költő Zrínyi harcairól. 1923. június 20. 2. p., 21. 2. p., 23. 2. p., 28. 2. p., július 26. 3. p.

6 Jakab Géza: A Zrínyi-rejtély. In: Életünk. 1964. 2. 99-112. p.

7 ZMU Balatonfüredi fürdővendégek 1830-ban. 1922. július 16. 4. p.

8 ZMU Hogyan lett Kisfaludy Sándorból testőr?. 1922. december 24. 4. p.

47