Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége

ért szállt síkra. A polgármester és a Göcsej Egyesület vezetője, a későbbi Göcseji Gyűjtemény megszervezője, dr. Nagy Károly járásbíró Gönczi véleményét fogadta el, s támogatásával komoly erőfeszítéseket tettek a gyűjtemény visszakerüléséért.84 A tervezett Göcseji Múzeum azonban csak a 2. világháború után, 1950-ben, egy másfajta kultúrpolitikai koncepció égisze alatt - állami támogatással - született meg, akkor, amikor Keszthely és vele a Balatoni Múzeum már Veszprém megyéhez tartozott.

Talán ez a nézetkülönbség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Göcseji Hét megrendezése után Fára József visszavonult a göcseji értékmentő munkától s a vidék propagálásától. Helyette a Balaton felé fordította figyelmét, s az iskolánkívüli népművelés előadóinak képzésében tevékenykedett.

1936-ban Balatonfüred nemzetközi Sporthetet rendezett, amelyhez számtalan kulturális esemény csatlakozott. A cél itt is elsősorban a Balaton-kultusz erősítése, a balatoni szezon meghosszabbítása volt. Az rendezvénysorozat részeként nagy népművészeti és háziipari kiállítás nyílt Veszprém, Somogy és Zala vármegye közreműködésével. A zalai bemutatót Fára József rendezte, aki a vármegyei levéltár anyagából a Balaton-környék történetét bemutató történeti, a Göcsejben gyűjtött anyagból pedig néprajzi kiállítást állított össze.85 A kiállításban Fára ma is korszerűnek tartott múzeumpedagógiai eszközökkel élt, ugyanis nemcsak a néprajzi tárgyakat, hanem készítésük folyamatát is bemutatta. Göcseji szövőasz- szony ismertette meg a látogatókkal a textilkészítés fortélyait, Breglovics Kálmán bucsuszentlászlói kanász és Kapolyi Antal somogyi fafaragó a látogatók előtt tartottak munkabemutatókat.86 Mondani sem kell, hogy a hatalmas kiállításnak ez a része vonzotta leginkább a látogatókat, mindenki látni akarta, hogyan dolgoznak a „népművészet mesterei." A füredi kiállítás sikere után a Balatoni Intéző Bizottság elhatározta, hogy a Balaton környék néprajzának bemutatására állandó kiállítást hoz létre. A tárlat elhelyezésére épült meg 1936-37-ben Tóth Kálmán és Nászay Miklós mérnökök, falukutatók tervei alapján a tihanyi Népművészeti Ház.87 Az ott bemutatott enteriőrök műtárgyait a siófoki „Magyar tenger" cserkészcsapat tagjai gyűjtötték össze parancsnokuk, dr. Zákonyi Ferenc88 vezetésével. A kiállítás rendezését a három balatoni vármegye népművelési titkárai vé84 Lásd: Fülöp István: Gönczi Ferenc élete és néprajzi munkássága. In: Gönczi Ferenc emlékezete. Tanulmányok. /Göcseji Flelikon 8./ Zalaegerszeg, 1976. 41-45. p.

85 ZMU Göcseji népművészeti anyag a balatonfüredi kiállításon. 1936. augusztus 1.1. p.

86 ZMU A balatoni népművészeti és háziipari kiállítás tanuságtétel a Balatonkörnyék magas kultúrájáról. 1936. szeptember 8. 2. p.

87 ZMU Megkapóan szép a tihanyi Népművészeti ház. 1937. augusztus 18.1. p.

88 Zákonyi Ferenc (1909-1991) Helytörténész, a Balaton és vidéke néprajzának, művelődéstörténetének, műemlékeinek kutatója. Számtalan publikáció szerzője, Balatonfüred monográfusa. Siófok és Balatonfüred díszpolgára.

42