Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége

ahol Fára bemutatta az általa gyűjtött anyagot,62 majd a MANSZ székházában tartott előadást a göcseji és hetési viselet hasonlóságairól, különbségeiről, és arról, hogy az ősi viseleti darabok felújításának milyen iránya lehet. Három lehetőséget vázolt fel hallgatósága előtt: a népviseletek bemutatását a Göcseji Héten, a régi helyi hímzések megújítását, s ezáltal hímző háziipar létrehozását, amely kereseti lehetőséget teremtene a szegény vidék asszonyainak, leányainak, s végül a népviseleteken lévő díszítő motívumok felhasználását ajánlotta az iparművészeti munkákon.63 Mondanivalóját bizonyára befolyásolta az a néhány nappal korábbi zalaegerszegi rendezvény, amelyet a magyar dal, zene, viselet és tánc népszerűvé tétele érdekében rendezett a népművelési bizottság. Az esten Cser- nák Anna Réka64 szobrászművésznő vetítettképes előadásban mutatta be a hazai viselet történetét, majd divatbemutatóval illusztrálta, hogyan vihető be a magyaros viselet és motívumkincs a modern öltözködésbe.65

Fára előadása után végül a MANSZ66 asszonyai - göcseji népviselet híján - a hetési népviseletet újították meg, s öltöztették fel a kustánszegi Gyöngyösbokréta tagjait, akik az ünnepi rendezvényen több alkalommal is bemutatták új ruhájukat, és ízelítőt adtak a népszokásokból, dalokból, táncokból. A hímző, szövő háziipar megteremtése érdekében a következő években a Vármegyei Népművelési Bizottság több tanfolyamot is szervezett, mindenekelőtt oktatókat képeztek, akik aztán a falvakban tanították a hagyományos kézműves technikákat, de munkájuk nyomán mégsem jött létre jelentős göcseji háziipar.

A Göcseji Hét tervezésekor - Fára javaslatára - felmerült egy göcseji ház felépítésének ötlete, amelyben bemutatták volna azt a Göcsej vidék tárgykultúráját, népművészetét és viseletét reprezentáló anyagot, amelyet ő gyűjtött össze.67 Felépítését Viski Károly professzor is támogatta. Fára a csesztregi Antal-féle kerített házat szerette volna megszerezni, amely „utolsó előtti maradványa volt az ilyen egyedülálló göcseji háznak." - mint írta 1942-ben Nagy Károly járásbíróhoz.68 Az épület anyagiak híján nem valósulhatott meg,69 de a Notre Dame Zárdában létrehozott nagy kiállítás keretében néprajzi tárlat bemutatására is sor került, melynek törzsanyagát Fára gyűjtése képezte. 1935. július közepén még egy gyűjtőútra indult

62 ZMU Göcseji Gyöngyösbokréta. 1935. január 25.4. p.

63 ZMU Felújítják a göcseji és hetési népviseletet. 1935. január 26.1. p.

MCsernák Anna Réka szobrászművész, divattervező. Lelkes aktivistája a harmincas években a magyaros viselet megújítását célzó mozgalomnak. 1929-ben könyvet jelentetett meg a témában, Öltözködjünk magyar ízléssel címmel.

65 ZMU Ünnepeltük a magyar dalt, zenét, magyar viseletét és táncot. 1935. január 15. 3-4. p.

66 Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. 1918-ban Tormay Cecile alapította keresztény nemzeti szellemű nőszervezet.

67 ZMU Palóc ház - Göcseji ház. 1935. február 28. 2. p.

68 MNL OL P 2259 Fára József levele Nagy Károlyhoz, 1942. febr. 10.

69 ZMU Zalaegerszeg félszázados jubileuma és a Göcseji Hét. 1935. máj. 26.1. p.

39