Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége
ember egy előadás közönségén s látja a tömött padsorokat,... önkénytelenül az az érzése: igen, e nép már öntudatra ébredt, lerázta magáról az elmúlt húsz év letargiáját és készen áll a szebb jövő felépítésére."47 - értékelte kis túlzással a munka eredményét a helyi újság. A diasorozat sikerét látva, s felismerve azt, hogy az „idegenforgalom nemcsak a közvetlen érdekelt községeknek, hanem az egész megye gazdasági életének kiaknázatlan jövedelmi forrást jelent", Zala vármegye és Zalaegerszeg város hivatalos szervei körében felmerült a további propaganda szükségessége, az idegenforgalommal való foglalkozás intézményesítése: vármegyei idegenforgalmi bizottság felállítása és idegenforgalmi hivatal létrehozása.48 A szükséges anyagiak híján a hivatal nem jött létre, de a város és a vármegye csatlakozott a már említett Weekend Egyesülethez. Fára előadásainak hatására nőtt a Zalába, Göcsejbe látogatók száma is, bár a helyi sajtó elégedetlen volt a növekedés mértékével.49 A vidék azonban nem volt felkészülve nagyobb tömegű turista fogadására, nem épült ki az idegenforgalom minimális infrastruktúrája sem, sok helyütt hiányoztak még az utak, nem voltak megfelelő szállás- és vendéglátóhelyek. A sajtóban időnként felhívások jelentek meg, amelyben falusi tisztaszobákat kerestek az érkező vendégek elszállásolására. A megcélzott közönség is az a szerény jövedelmű, alsóközéposztály-béli kis- hivatalnok és tisztviselőréteg volt, aki a falusi romantikáért cserébe megelégedett a szerényebb körülményekkel is. A vetített képek sikere arra ösztönözte a vármegyei népművelési bizottságot, hogy megjelentessen egy művészi képeslap sorozatot Göcsejről és Zalaegerszegről, amelynek lapjait a bemutatott diapozitívek 10 legjobb képe közül válogatták ki.50 A levelezőlapokat gyorsan elkapkodták, rövid időn belül gondoskodni kellett tíz újabb képeslap kiadásáról. Az előadássorozat után a Göcsej iránt megélénkülő érdeklődés, és a tájról szerzett történelmi és néprajzi ismeretei arra ösztönözték Fára Józsefet, hogy megírja „Zalaegerszeg és Göcsej" részletes kalauzát, amely Czobor Mátyás bevezetőjével jelent meg 1934 augusztusában a Turistaság és Alpinizmus Lap-, Könyv-, és Térképkiadó Rt. Gondozásában. „Ez a füzet olyan propagandaeszköz, amely biztosítja az állandó érdeklődést Göcsej iránt, biztosítja a vidéknek és Zalaegerszegnek idegenforgalmát." - megírásáért hálával tartozik Fára Józsefnek, Serényi Árpádnak és munkatársaiknak nemcsak Göcsej és Egerszeg, hanem az egész megye is - írta a füzetet 47ZMU Iskolán kívüli népművelés. 1934. március 14. 2. p. 48ZMU Nagyszabású mozgalom indult meg a zalai idegenforgalom fejlesztésére. 1933. december 10.1. p. 49 ZMU Megélénkült Zalaegerszegen az idegenforgalom. 1934. július 26.1. p 50 ZMU Megkezdődik a göcseji képes levelezőlapok árusítása. 1934. február 4. 3. p. 36
