Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Káli Csaba: Fára József előélete és főlevéltárnoki tevékenysége Zala megyében (1884–1938)

Johannával (Janka) 1920. május 19-én.20 Felesége 1898. április 7-én született, apja Mersits Ferenc, anyja Buranits Terézia, akik 1896. február 5-én kötöttek házasságot. Felesége atyai és anyai felmenői valamennyien római katolikus vallásúak voltak és itt éltek.21

Fára házasulásának évében költözött Zalaegerszegre, így első gyermeke, Fára Mária Magdolna Terézia már Zalaegerszegen született 1922. június 8-án. Ekkor a Rákóczi út 55. szám alatt laktak. Második gyermeke 1924. szeptember 26-án született szintén Zalaegerszegen, mint az összes többi utána következő. Az itteni bejegyzés szerint ekkor a Páterdomb 5. volt a lakhelyük. Harmadik gyermeke 1926. január 6-án született és a Janka Teréz nevet kapta. Az első - és egyetlen - fiúgyermek, aki a József Ferenc György nevet kapta 1929. március 19-én látta meg a napvilágot. A család ekkor már a Hunyadi út 5. szám alatt egy viszonylag nagyméretű, háromszobás, általuk építtetett házban lakott. Ötödik gyermekük 1935. február 8-án született, és a Zsófia Ilona nevet kapta.22 A feleség négy polgárit végzett, háztartásbeliként dolgozott.23

Fára József a történettudomány, a kutatás iránti elhivatottsága mellett konkrétabban, közelebbről nem ismert ok miatt pályázott, majd azt megnyerve, 1917 márciusában állt levéltárnokként Zala vármegye szolgálatába, ahol hivatali esküjét március 15-én tette le.24 A vármegye levéltára valójában ekkor kapott először egy igazi, professzionális szakembert e feladat ellátására, akinek elméleti és gyakorlati felkészültsége teljesen megfelelt az elvárásoknak, ráadásul fiatal volt és ambiciózus. Elődje, Fitos Márton néhány nappal az első világháború kitörése előtt, 1914. május végén vonult nyugdíjba. Ettől kezdve három éven át valamelyik aljegyző, vagy közigazgatási gyakornok kezelte ad hoc jelleggel a levéltárat, amit Fára József jegyzőkönyvileg április 12-én vett át Kolbenschlag Béla vármegyei főjegyzőtől.25 Talán nem felesleges szó szerint idézni a jegyzőkönyv érdemi részét, így pontos képünk lehet arról, hogy mit is takart akkoriban Zala vármegye Levéltára:

20 MNL OL P 2259 Házassági anyakönyvi kivonat. Fára lakhelyeként itt Füles község van megnevezve. 1938. március 26. 1. doboz, 3. tétel, 2. pallium. Az anyakönyvi kivonat megjegyzés rovatában olvasható egy érdekes bejegyzés, miszerint: „Házasfelek és tanúk az aláírást minden ok nélkül megtagadták."

21 Uo. Az 1939. évi IV. te. (második zsidótörvény) alapján kitöltött származást igazoló személyi lap.

22 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár (MNL ZML) Zalaegerszegi születési anyakönyv másodpéldánya. Magda tanítónő lett, Éva óvónő, Janka pedig festőművész.

23 Andrea Ehmann (Graz, Ausztria) szíves közlése.

24 MNL PML XXI. 4b. 1947: 6987. Fára József törzskönyvi lapja. Egyik későbbi, 1952. augusztus 21-én keletkezett önéletrajzában 1917. március 17-ét jelölte meg főlevéltárnoki kinevezéseként. Más nagyjából ugyanekkor keletkezett biográfiájában viszont a március 15-i dátum szerepel. MOL P 22591. doboz, 1. tétel, 1. pallium.

25 Káli Csaba: Zala vármegye levéltárnokai 1939 előtt. In: Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2006.101. p.

17