Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Káli Csaba: Fára József előélete és főlevéltárnoki tevékenysége Zala megyében (1884–1938)

tárgyból a következő előmenetelt tanúsította: vallástan: „jó", földrajz: „jó", filozófia: „elégséges", természetrajz: „jó", rajzoló geometria: „elégséges".6 Az érettségi után saját megfogalmazása szerint: „másfél éven át tapogatóztam az életpálya keresésben". Ebben az időszakban községi jegyzőgyakornokként, majd adóhivatali gyakornokként dolgozott, közelebbről meg nem nevezett helyeken.7

Felsőfokú tanulmányait a Gyulafehérvári Püspöki Papnevelő Intézetben kezdte meg 1903. szeptember 1-jén. Itt azonban csak négy hónapot töltött el, 1904. január 5-én kilépett a teológiáról. Az intézet által kiállított bizonyítvány, igazolás szerint: „mint első éves teológus növendékpap az előadásokat rendesen látogatta, többször felelt az előadott kérdésekről és magát tisztességesen viselte. Az intézetből saját jószántából távozott."8 Az ifjú Fára nem igazán érzett komoly indíttatást a papi hivatás iránt, elsősorban a család akaratának próbált megfelelni, szándéka ellenére kellett tehát ide beiratkoznia, így nem véletlen, hogy hamar véget is értek teológiai tanulmányai.9 A papnevelőből való kilépése után pár nappal később, 1904. január 18-án beiratkozott a kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi Karára, a történelem-földrajz szak I. évfolyam

II. félévére. Egyetemi tanulmányainak első évében egy ügyvédi iroda írnokaként végzett munkájáért kapott díjazásából tartotta fenn magát. Másodéves egyetemistaként alapítványi ösztöndíjban részesült a Báthory-kollégiumban, ami jelentős anyagi segítséget jelentett számára. Emellett jegyzetmásolással, magántanulók oktatásával szerezte meg a „jegyzetek, ruházat, lábbeli beszerzéséhez szükséges összegeket".

Tanulmányi előmenetele igen sikeres volt, amiről a vizsgaeredményei, tanárainak leckekönyvébe tett bejegyzései tanúskodnak. Szádeczky Lajos bejegyzése szerint, aki korai magyar történetet adott elő, „jelesül kollokvált, igen szorgalmas”. Vajda Gyula dékán, aki kora középkori magyar művészettörténeti órákat tartott, beírása szerint „dicséretesen kollokvált". Ugyanezt írta be Schilling Lajos, a római történet tanára, vagy Perner Adolf, aki Ausztrália földrajzát tanította. Fára a következő években sem adta alább a színvonalat, végig a legjobb minősítéseket kapta leckekönyvébe. Tanulmányai befejeztével 1908. június 26-án állították ki abszolutóriumát, vagyis végbizonyítványát.10 Már ezt megelőzően, június 3-án sikeresen

6MNL OL P 2259 Érettségi bizonyítvány, 1902. június 11., 1. doboz, 1. tétel, 2. pallium.

7 MNL OL P 2259 Önéletrajz, 1951. január 23., 1. doboz, 1. tétel, 1. pallium.

8 MNL OL P 2259 A Gyulafehérvári Püspöki Papnevelő Intézet igazgatósága által kiállított elöljárósági bizonyítvány, 1904. január 5., 1. doboz, 1. tétel, 2. pallium. A kilépés pontos oka nem derül ki a rendelkezésünkre álló dokumentumokból. Egyik, 1951. január 23-án keletkezett önéletrajzában kísérletezésként aposztrofálta ezt a négy hónapot. Uo. 1. doboz, 1. tétel, 1. pallium.

9 Andrea Ehmann (Graz, Ausztria) szíves közlése.

10 MNL OL P 2259 Leckekönyv, 1. doboz, 1. tétel, 2. pallium. Fára József egyetemi végzettségével kapcsolatban a korábban kiadott életrajzi lexikonok meglehetősen pontatlanok. A Magyar Életrajzi Lexikon [(MÉL) (Főszerk. Kenyeres Ágnes) I. köt. Budapest, 1967. 463-464. p.] szerint Pécsen, 190614