Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Lakos János: Fára József tevékenysége a Levéltárak Országos Központjában (1950–1953) és utolsó évei

szerint egyedül a Műemlékek Országos Bizottsága irattárának elhelyezése minősült megfelelőnek, viszont a Nemzeti Múzeum Tanácsának iratait egy nedves pincében tárolták. Fára ezt követően levelet fogalmazott a Közoktatásügyi Minisztériumnak. Ebben a LÓK javasolta, hogy a minisztérium szólítsa fel a MUMOK- ot a pincében tárolt iratok megfelelőbb helyre költöztetésére. Az év október 12-én a minisztérium utasítására Fára utószemlét tartott, amelyen megállapította, hogy az alkalmatlan pincéből ugyan más helyre tették át az iratokat, de a helyzet továbbra sem megnyugtató, mert a restaurálásra szoruló részeket még nem válogatták ki. Utóbbi ügyben 1952. május 15-én telefonon érdeklődött, ám megnyugtató választ ekkor sem kapott. A LÓK vezetőhelyettese 1953. május 4-én ráírta az ügyiratra: „júniusban ki kell menni, és a helyszínen megnézni az iratanyag állapotát."136 A másik szemlét Fára egyedül végezte 1951. június 22-én, 23-án és 25-én az Élelmezésügyi, a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium irattáraiban elhelyezett volt közellátásügyi minisztériumi iratanyagok felett. A szemléről írt feljegyzésében röviden ismertette az egyes irattárakban lévő iratsorozatokat, elhelyezésüket. Egyedül az Élelmezésügyi Minisztérium irattárában lévő iratok elhelyezését ítélte igen rossznak.137

1951. augusztus-szeptember folyamán Fára József a vállalatok bejelentési kötelezettségének ügyében is intézkedett. Az általa fogalmazott levelekben a LÓK kérte a minisztériumokat, hogy a következő tartalmú rendeletet intézzék a felügyeletük alá tartozó vállalatokhoz, üzemekhez: „Fontos tudományos érdek kívánja azt, hogy a magyar szocialista pénzügyi gazdálkodás kialakulására és fejlődésére vonatkozó iratanyagról az illetékes levéltári szervek tudomást szerezzenek, azt nyilvántartásba vegyék, és annak megőrzése felett felügyeletet gyakorolhassanak”, ezért tegyenek bejelentést a LOK-nak. A minisztériumok zöme eleget tett a kérésnek, és kiadta a minta szerinti rendeletet.138

Fára József kétszer is behatóan foglalkozott a csoportszámos iratnyilvántartás (iktatás) kérdésével. Először a 178/1951. IX. 30.) MT rendelet megjelenését követően. Ez a rendelet vezette be az állami szerveknél a csoportszámos iktatást az 1948-tól alkalmazott közigazgatási számrendszerű helyett. A rendelet úgy jelent meg, hogy a LOK-nak előzetesen nem volt alkalma véleményének kifejtésére, holott ezt a jogot az 1950. évi 29. tvr. biztosította számára. Csak az MT rendelet 4. §-a alapján majd kiadott belügyminisztériumi útmutató tervezetének megbeszélésére összehívott, 1951. október 15-i értekezletre kapott meghívót a levéltár-irányító hatóság. Ezen az összejövetelen Fára is részt vett, és feljegyzést készített. Ebben leírta, hogy a csoportszámos rendszer lényegében csak abban különbözik a közigazgatási számrendszertől, hogy az iktatásnál a jelzőszámokat nem a szer136 Uo. M 71-1,2/1951.

137 Uo. T 21-67/1951.

138 Uo. T 21-98,99,103,110/1951.

128