Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Lakos János: Fára József tevékenysége a Levéltárak Országos Központjában (1950–1953) és utolsó évei
egyetért a tervezettel. Fára e módszert alkalmazta pl. 1951. december 13-án a Minisztertanács Elnöki Hivatala és 1952. február 18-án a SZÖVOSZ esetében.75 A LÓK fentebb ismertetett 1952. áprilisi vizsgálata során Fára Józsefet elmarasztalták, mert, úgymond, restanciát halmozott fel az utasítás-tervezetek elintézésében. A vizsgálat záróértekezletén Fára tisztázta magát, amikor kijelentette, hogy hátraléka betegsége miatt keletkezett, és azóta valamennyi ügyet elintézte.76 A LÓK Tudományos Osztályának 1952. április 12-én kelt 1952.1. negyedéves munkabeszámolójában viszont a következő olvasható: „Ki kell emelnünk Fára József hatalmas teljesítményét, mellyel a határidő lejárta előtt nagy tömegben befutó ügykörjegyzékek szakvéleményezését elvégezte."77 A megjelent tárcautasítások közül az alábbiakban példaként áttekintjük a belügyminiszter 131-10/1952. BM utasítását,78 amelynek hatálya a BM, a helyi tanácsok, a rendőrségi szervek, a tűzoltó szervek, valamint az ezek közvetlen irányítása alatt álló intézetek, intézmények és vállalatok irattárában kezelt iratokra terjedt ki. Kimondta, hogy a selejtezési felelős irányításával a szerv kijelölt dolgozói végzik a selejtezési munkát, „az ellenőrzésben az MMI és a Levéltár megbízottja is közreműködik"; az MMI és a levéltár útmutatását az iratok kiválasztásánál messzemenően figyelembe kell venni; a selejtezés befejezése után a kiselejtezett iratokat a selejtezési felelős és a közvetlen felettes szerv selejtezési felelőse is köteles szúrópróbaszerűen ellenőrizni, az ellenőrzés munkájában az MMI és a levéltár kiküldötte is részt vehet; a nem selejtezhető olyan iratokat, amelyekre az MMI nem tart igényt, a területileg illetékes közlevéltárnak kell átadni a selejtezés befejezése utáni egy éven belül; az MMI számára kiválogatott iratok jegyzékének egy példányát át kell adni az illetékes levéltárnak. A belügyminiszteri utasítás mellékletét képező ügykörjegyzék tartalmazta az általában nem selejtezhető iratok jegyzékét és 38 feladatkörre és tárgyra tagolva a nem selejtezhető, a 2 évig, 4 évig, 10 évig és 32 évig őrizendő iratok jegyzékét. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a LÓK elég jó hatásfokkal elérte azt, hogy a levéltári érdekek a lehetőségekhez mérten szerepeljenek a megőrzési és selejtezési tárcautasításokban. A döntő érdem ebben kétségtelenül Fára Józsefé. Fontos feladat volt a levéltárak felkészítése az 1952. május 2-án megkezdődő irattári selejtezések ellenőrzésében való részvételre. Fára ebben is komoly munkát végzett. Részt vett a budapesti közlevéltárak kijelölt munkatársait feladatokra kiképző május 17-19-i tanfolyamon, ahol előadást tartott az ügykörjegyzékekről, és vezette a 185/1951. MT rendelet megbeszélését. Szerepelt a márciusi Pécsett 75 Uo. S 3-159/1951., 27/1952. 76MNL OL XIX. I. 18a. IV. Tematikusán lerakott iratok. A LÓK Tudományos és Költségvetési osztályainak vizsgálata 1952. Jegyzőkönyv 1952. IV. 23-án. 6. p. (99. d.) 77 Uo. 1610. LÓK 30/1952. (15. d.) 78 Belügyi Közlöny 1952.11. szám, 136-155. p. 112
