Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)
Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1709–1716
lyos, s ha még tudnák is igazolni a nemességüket, de az adófizetést visszautasítanák, nem akarja eltűrni őket a jószágain. - A többi földesúr ünnepélyes tiltakozást terjesztett elő ezzel a levéllel kapcsolatban. 2808. (III. 220.) A fentiekkel kapcsolatban a részgyűlés határozatokat hozott. E határozatok közül az első: jóllehet a száraz dolgok és a folyadékok mértékeinek - fontoknak, köblöknek és hordóknak, amelyekkel mérni szoktak - a tekintetében a vármegye korábban már alkotott statútumot, amely szerint ezeknek egyen- lőeknek kell lenniük a pozsonyi és a budai mértékekkel, s az alispán úr is a vármegye pecsétje alatt átadta ezeket a mértékeket minden egyes településnek, ígértete téve arra, hogy megtérítik ezek elkészíttetésének a költségeit, s mindezt ki is hirdették, most a szolgabírók körlevél útján tartoznak újra közhírré tenni, mégpedig azzal, hogy ha valamelyik település elleneszegül a vármegye ezen határozatának, akkor a szolgabírók minden egyes ellenszegülő települést 24 forint büntetéssel sújthatják és terhelhetik. 2809. (III. 220-221.) Másodszor: a részgyűlés a kanizsai hidak tekintetében Grasics báró úrnak a nádorispán úr Öméltósága elé terjesztett panaszaira azt a választ határozta el, hogy jóllehet a vármegye az elmúlt esztendőkben a saját akaratából adott pénzt a hidak helyreállítására, mivel azonban most sok feladat hárul rá, ezért alkalmazkodva az ország törvényeihez engedélyezi, hogy az újítsa fel és tartsa jó karban a hidakat, aki a vámoknak hasznát veszi. 2810. (III. 221.) Mivel ebben a vármegyében mindenütt nagy az aránytalanság, s mivel az ország általános összeírását őfelsége eddig nem fogadta el, de el sem utasította, ezt az aránytalanságot az igazság kikényszerítése érdekében nem lehet másképpen kijavítani, csak olyan módon, hogy a vármegyén belül kell összeírást készíteni. Ezért tehát a vármegye közönsége azt a határozatot hozta, hogy tekintet nélkül bármilyen jövendőbeli tiltakozásra vagy ellene mondásra, hogy el kell készíteni egy ilyen összeírását azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket a vármegye kidolgoz. Ennek az összeírásnak az elvégzésével Hevenessy Istvánt és Barics Jánost bízta meg, s kötelezte őket, hogy mindenütt a járási szolgabírókkal együtt faluról falura haladva járjanak el és eskü alatt tegyenek eleget a feladatuknak; ugyancsak eskü alatt tudakolják meg az igazságot a porció-adóterheket illetően a vármegye lakosaitól, s kötelesek lesznek az összeírást minden időhaladék nélkül mennél előbb, ahogyan csak lehet elkészíteni, s jóváhagyás vagy módosítás végett a vármegye közönsége elé beterjeszteni.174 A nevezett összeírok 2174 Innét kihúzással törölték a következő fél mondatot: „Mivel pedig az előbb mondott Barics János úr a szigeti járási szolgabíró lenne..." 268
