Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)

Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1709–1716

szabta, hogy a legközelébb tartandó gyűlésen, vagy az elszámolás idején tegyenek jelentés ezekről a túlfizetésekről.

2748. (III. 204-205.) A jelen gyűlés folytatásában elolvasták és kihirdették ő legszentebb felségének egy másik, ugyancsak Bécsben, 1715. március 1-én kelt levelét, amellyel tájékoztat az örökös tartományokban, elsősorban pedig Magyarországon a salétromsó bányászatának, gyűjtésének és készítésének az újonnan való szabályozásáról, s elrendeli, hogy bárhol is legyen felhalmozva salétrom-só, azt illendő ár ellenében szolgáltassák be a legközelebbi császári fegyvertárba, továbbá, hogy elkobzás büntetésének a terhe alatt sem salétromsót, sem pedig puskaport az országból kivinni nem szabad.

2749. (III. 205.) A perceptor úr előterjesztette, hogy bizonyos pénzérméknek - elsősorban azoknak, amelyeknek az értéke 7 vagy 17 krajcár - az átvételében a császári katonaság nehézségeket támasztott, mégpedig azért, mert a vármegye lakosai sem akarják ezeket az érméket bizonyos területeken elfogadni. A vármegye közönsége ezért a következő határozatot hozta: ezentúl a jövőben az ilyesfajta pénzérméket - kivévén a bajorokat és a brandenburgiakat - mindenütt a megye területén megkülönböztetés nélkül az előbb írt értékükben el kell fogadni. Aki ezt megtagadja, ha paraszt, botozással kell büntetni, ha pedig nemesember, 12 forint büntetéssel kell sújtani. Meg kell keresni továbbá levél útján Somogy vármegyét, hogy hirdesse ki a kebelében ezt a rendelkezést.

2750. (III. 205.) Mivel a Jakasics és Sárkány szolgabírók járásában lakó taxás nemesek megtagadták annak a 3 forint és 50 dénár összegnek a megfizetését, amelyet a most elmúlt télre dika gyanánt rájuk kivetettek, ezért mind a földesurak, mind pedig a vármegyei tisztségviselők protestációt terjesztettek elő, amely szerint ha ők emiatt bármiféle kárvallást lennének kénytelenek elviselni, azt a kárt megtéríttetik azokkal, akik okozták. Az alispán urak pedig kijelentették, hogy egy ilyen zűrzavaros helyzetben a hivatalukat sem akarják viselni.

2751. (III. 205.) Bemutatták ő legszentebb felsége oltalomlevelét, a Muraköz sziget kerülete helyettes főszolgabírája, Barics János (egregius) számára bocsátott ki; a vármegye közönsége az alázat és örök hűség köteles tiszteletével fogadta ezt a levelet.

2752. (III. 205.) A vármegye közönsége a parasztok minden egyes dikájára egy-egy forintot vetett ki, s megbízta a perceptor urat ennek beszedésével.

257