Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - III. „Magyar gyerek vagyok, elbírom a nehéz harcot!”
alj, dr. Viczián Antal II. zászlóalj, dr. Hegyi Sándor123 III. zászlóalj orvos. Jól gazdálkodtak benn az idővel, mert pontosan akkor jöttek ki, amikorra minket hivatott. A kijövök arcáról leolvasható volt, hogy a Kozderka nem sokáig bírta, hogy itt is be ne mutatkozzon, mint mindenhol, és amiről az egész országban ismerték. Jelen volt az ezred vonatparancsnok,124 és az asztallal szemben lévő lócán szolgálati számok szerint foglaltunk helyet: I. zászlóalj vonatparancsnok, Horváth zászlós,125 II. zászlóalj vonatparancsnok, Kemendy zászlós, III. zászlóalj vonatparancsnok, Gelencsér zászlós.126 A következő egyszerűnek látszó kérdéssel indított:- Mondja el, mit csinál ébresztőtől takarodóig, I. zászlóalj vonatparancsnok! Amint a tétel ismertté vált, kezdtem megfogalmazni magamban a napi programot. Nyugodtan tehettem, mert jobb szomszédom nem zavart, mivel meg sem szólalt. Már aggódtam érte, mi lesz ebből, ha szóra sem méltatja az ő kérdését. Hosszú várakozás után megjegyzés nélkül, ugyanezt a kérdést feltette, de nem nekem, ahogy a sorrend lett volna, hanem a III. zászlóalj vonatparancsnokának. Kezdtem rosszat sejteni. Gelencsér zászlós ugyanazt a módszert követte, mint Horváth: meg sem szólalt. Ilyen gondolataim jöttek: ezek semmit nem csinálnak, azért nem tudnak róla beszélni? Vagy annyira félnek tőle, hogy nem tudnak megszólalni? Mi van itt? Gelencsér hallgatására sem szólt semmi megjegyzést, hanem felemelt hangsúly- lyal nekem tette fel kérdését.- A németek félévi szemetjét, ideérkezésünk után azonnal megkezdtem eltakarítani, mert az istállókba se tudtunk bemenni. Az udvarok is úsztak a trágyalétől. Ahogy a trágyahalmok tetejét leszedték, előkerültek az odatemetett lóhullák, 123 HEGYI SÁNDOR, dr. (Marosvásárhely, 1915. október 19. - Ruszanovka, 1943. február 26.) tartalékos orvos zászlós. 1942. május elején a zalaegerszegi 17/III. zászlóalj vezető orvosaként vonult el a keleti hadműveleti területre. Az Olim folyó völgyéből, majd Sztarij Oszkolból történő kitörést követően, feltehetően egy partizántámadás következtében fejlövés érte és hősi halált halt. HL HM 22. v. oszt. 746523/1943. 124 BAZSÓ KÁROLY (Nagykanizsa, 1909. május 26. - n. a.) tartalékos főhadnagy. Mint a 17. gyalogezred vonatparancsnoka 1942. április 29-én vonult el a keleti hadműveleti területre, ahol rövid ideig századparancsnoki beosztást is ellátott. 1943. február 3-án Sztarij Oszkol közelében sebesülten nyoma veszett. HL KJ 167/a.; HL HM 22. v. oszt. 756431/1943. 125 Feltehetően HORVÁTH JÁNOS (Nagyvázsony, 1919. február 8. - n. a.) tartalékos zászlósról lehet szó, aki 1942. május elején a 17/III. zászlóalj vonatparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A visszavonulás során, 1943. február 2-án Ivanovkánál sebesülten nyoma veszett. HL HM 22. v. oszt. 756130/1943. 126 GELENCSÉR JÁNOS (Lovasberény, 1916. augusztus 26. - 1943. február 16.) továbbszolgáló zászlós 1942. április végén a 17/1. zászlóalj vonatparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A visszavonulás során, 1943. február 16-án Szudzsa és Oboján között - bajtársai emlékezete szerint - a németek agyonlőtték. (Bús János - Szabó Péter 1999. 458. p.) Kemendy 1943 márciusának végén, áprilisának elején Csáktornyán, Kaltróytól értesült Gelencsér továbbszolgáló zászlós tragikus sorsáról. (Lásd a visszaemlékezés 305. sz. jegyzethez tartozó sorait.) 60
