Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944
A visszavonulás folytatására vonatkozó - 11 órakor megkapott - parancs értelmében a 3/1. zászlóaljnak a továbbiakban az elővéd szerepét kellett betöltenie. A Kaltróy alezredes parancsnoksága alatti főoszlop az elővéd mögött 600 méterre menetelt. Ezen utóbbi csoport egyik részét a 17/11. zászlóalj, a 3/II. zászlóalj meglevő részei és egy 3. gyalogezredközvetlen páncéltörő ágyús szakasz, a másikat Pálffy László százados209 parancsnoksága alatt a 3. gyalogezred ezredközvet- len csapattestei alkották. A főoszlophoz sorolták be az 52. gyalogezred és a 34/1. zászlóalj töredékeiből megalakult egy-egy puskásszázadot és a 9/1. tábori tüzérosztály megmaradt ütegeit is. Az utóvéd a 17/III. zászlóaljból, a 17. gyalogezred rohamszázadából és a 3. gyalogezred ezredközvetlen huszárszakaszából állt.210 Mielőtt a csoport folytatta volna visszavonulását, 16 óra körül Rőzsey Tibor alezredes segédtisztjével, Kerkápoly Miklós századossal - feltehetően helyzettájékozódási és összeköttetés felvételi céllal - Sztaro Nyikolszkoje irányába gépkocsin előrement. A Rőzsey-csoport elővédje - a Sztaro Nyikolszkojén és környékén kialakult helyzet felől tájékozatlanul - 16 óra 30 perckor kezdte meg menetét, amelynek útvonala Rőzsey alezredes délelőtt 10 óra 30 perckor kiadott intézkedésének megfelelően Sztaro Nyikolszkojén és Verhnye Nyikolszkojén át Glazovo, Glotovo területre vezetett volna. A kisebb előzetes „felderítő vállalkozások", illetve a csoport zárt rendben történő visszavonulása csakis arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a kötelék parancsnokai ellenséges veszélyeztetéssel egyáltalán nem számoltak. A csoport éle 18 óra 30 perckor érte el Sztaro Nyikolszkoje keleti részét. Az előosztagra egy kisebb szovjet járőr tüzet nyitott. Jelentősebb ellenséges erőt a kiküldött közelbiztosító járőrök sem fedeztek fel. 19 órakor a településben továbbhaladó előosztag az út mentén ugyan erősebb összetűzésbe keveredett, de az időnként fel-felbukkanó szovjet csapatokat legfeljebb szakasz erejűnek becsülte. A magyar harccsoport kelepcébe csalásának bevezető mozzanatait - a 3/1. zászlóalj 1943. május 29-én Czenthe István százados által kiadott, utólag rekonstruált harctudósításából idézve - az alábbi események követték: „Az előosztag támadásának megindulásakor az elől levő harcjárőröknél erős tűz látszott. Ugyanakkor az út mindkét oldalán a magaslatokról erős géppuska és aknavető tűz. Erre parancsot adtam a 3/2. századnak, hogy az úttól jobbra támadjon, csatlakozva az elő209 PÁLFFY LÁSZLÓ, nemes csicsói (Vác, 1906. december 12. - n. a.) főhadnagy, 1943. május 1-jétől őrnagy. 1942. november 5-én a 3. gyalogezred ezredközvetlen aknavető századának parancsnokaként vonult el a 2. hadsereg Don menti hadszínterére. A visszavonulás során, 1943. február 13-án Lobovsz- kije Dvori közelében nyoma veszett. Egyik katonája hazatérése után a 3/1. pótzászlóalj parancsnokságán a következőket jelentette parancsnokáról: „Az oroszok a községben harckocsival rajtunk ütöttek. Idegkimerülése, fagyása miatt nem tudott menekülni. Ottmaradt." Egykorú visszaemlékezések szerint a fogságba esés előtt főbe lőtte magát. HIM KI Pálffy László 97280. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. c:755.047/1943. 210 HL 2. hadsereg iratai 22. fase. 3/1. zászlóalj harctudósítása 1943.1.1. - II. 26. (Czenthe István százados) 3. számú melléklet. 288