Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944
séget nyújtottak a magyar védőkörlet folyótól távoli területén folytatott munkálatoknak, mozgásoknak. A fent említett, arcvonalba eső községek lakosságát - hadosztály-parancsnoksági rendelkezésre - ki kellett telepíteni.152 A 17. gyalogezred légvonalban 9 km-es védősávjának tartására, amely a 9. könnyű hadosztály, illetve a 2. hadsereg legészakibb arcvonalszakaszát képezte, jobbszárnyon a kisebb veszteséget szenvedett 17/III. zászlóalj, balszárnyon pedig a tyimi előretörésnél jelentős mértékben leharcolt és megtizedelt 17/11. zászlóalj állt rendelkezésre. Az előbbi csapattest támogatására a 9. tábori tüzérezred három ütegét osztották be, a Csáktornyái zászlóalj állásai mögött pedig a 101. nehéz-, és a III. gépvontatású tüzérosztályok két-két ütege ment állásba. A 17. gyalogezredétől délre a 47. gyalogezred védőkörlete terült el. E közel hasonló szélességű arcvonalat is kettő zászlóalj védte, a balszárnyon a 9. tábori tüzérezred három ütegétől támogatott 47/II., a jobbszárnyon pedig a 34/1. zászlóalj. A 9. könnyű hadosztály tartalékai közül a 17/1. zászlóalj és a 9. önálló huszárszázad Dmitrijevkán, a 47/1. zászlóalj pedig Hmelevij Lesen helyezkedett el.153 Az ezredparancsnokságokon kidolgozott védelmi terv szerint a küzdő zászlóaljak főellenállási vonalait154 - a megfelelő kilátás biztosítása és az esetleges árvíz miatt - a folyó mögötti dombvonalon építették ki. A Don partján csak figyelőőrsöket állítottak fel, hogy a víztükör figyelése - a folyókanyaroknál is - biztosítva legyen. Előretolt állásokat, úgynevezett harcelőőrsöket is kialakítottak, melyek a figyelőőrsök és a főellenállási vonal között helyezkedtek el. Fokozatosan elkészültek a fedezékek, óvóhelyek, futóárkok és a gyalogsági nehézfegyverek állásai, illetve a műszaki zárak is. Az utóbbiakat illetően a 17. gyalogezred kettő zászló- aljánál végig a folyóparton 30 méter mélységben S155 aknamezőt, ettől nyugatra pedig hasonló mélységben T aknamezőt telepítettek. Mögöttük drótakadályokat létesítettek, kiépített árkok pedig a folyóparton és a főellenállási vonalnál húzódtak. A nagykiterjedésű arcvonal kitöltéséhez - főképpen a III. hadtest 9. könnyű hadosztályának esetében - megfogyatkozott személyi állomány és gyalogsági nehézfegyver állt rendelkezésre. A 2. hadsereg-parancsnokság I. a. hadműveleti osztályán készített 1942. augusztus 15-ei összeállítás szerint egy szakaszra 915, egy rajra 350, egy főre 35, egy géppuskára 458, egy-egy aknavetőre és páncéltörő 152 HL Tgy. 3184.69-70., 79. p.; HL 2. hadsereg iratai 7. fasc. 1278. számú naplómelléklet. 153 A 9. könnyű hadosztály általános helyzete 1942. július 15-én. HL 2. hadsereg iratai 23. fasc. 9. köny- nyű hadosztály-törzs I. c. osztály. Naplómellékletek. 154 A főellenállási vonal a főellenállási övnek elülső, az ellenség felé eső széles, vagy ki- és beszögellő részeket összekötő vonal. A főellenállási övét a gyalogság (gyorscsapatok) fegyvereinek tűzrendsze- re, a szélességben és mélységben rendszertelenül tagozott fészkek és támpontok alkotják. Vö. Harcászati kézikönyv I. rész. (Összeállította Farkas Antal vezérkari alezredes) Bp., 1942. 6. p. 155 Az 1935 M S (Schrapnellmine) gyalogsági aknák működésbe lépésükkor felpattantak a levegőbe, és derékmagasságban robbantak. 268
