Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944
védelmét és a Koltó-zászlóalj 1943. január-februári utóvédharcát és visszavonulását megörökítő V.6. és V.10. alfejezet.95 Amikor Kemendy Géza 1979 nyarán - röviddel halála előtt - kézbe vette Cseres Tibor regényét, döbbenten fedezte fel benne a saját mondatait és gondolatait, és művének engedély nélküli felhasználása miatt - állítólag - plágiumpert fontolgatott az elismert regényíró ellen.96 Kemendy Géza már nem érte meg, hogy három évvel később, 1982 májusában elkészült egykori bajtársa, dr. Viczián Antal háborús „naplója", mely jócskán merített az ő visszaemlékezéséből is. Viczián 1981 decemberében küldte vissza Kemendy lányának az emlékirat második (mellékletek nélküli) példányát, melyet „nagy érdeklődéssel és meghatva" olvasott kollégájával, dr. Nyíry Zoltánnal együtt.97 Dr. Viczián Antal „naplója" először a Somogyi Néplapban jelent meg folytatásokban, „Pokoljárás a hómezőkön" címmel, 1982. július 29. és szeptember 8. között,98 majd 1989-ben önálló kötetben is napvilágot látott. A szerző saját kiadásában közzétett könyv a „Meghaltak a Donnál. (Sebészként a háborúban)" címet viselte.99 Bár Viczián mindvégig következetesen a „napló" szót használja művének műfaji megjelölésére (még a könyv fülszövegében is), az csak formailag napló, valójában annak jóval későbbi rekonstrukciója, tehát visszaemlékezés. A könyv bevezetéséből ugyanis kiderül, hogy Viczián eredeti harctéri naplója, melyet 1942-1943- ban Csáktornyától a hazatéréséig folyamatosan vezetett, s melyet a legnehezebb körülmények között is megőrzött és hazahozott, odaveszett, amikor szolgálati lakását 1944-ben bombatalálat érte a soproni hadikórházban. Mielőtt az eredeti napló megsemmisült volna, Viczián itthon is gyakran átlapozta azt, és a doni élmények kitörölhetetlenül tovább éltek emlékezetében. Viczián közel négy évtizeddel később, az 1980-as évek elején volt bajtársai, Kemendy Géza és dr. Nyíry Zoltán feljegyzéseinek (pontosabban Kemendy mellékletek nélküli visszaemlékezésének és Nyíry eredeti harctéri naplójának) segítségével, illetve a velük folytatott beszélgetések során igyekezett felidézni a múltat, és rekonstruálni az elveszett napló tartalmát. így elkészített fiktív naplóját - amint annak bevezetőjében írta - „a valósághoz híven, kissé olvasmányosabbá téve" adta közre.100 (Viczián 95 Cseres Tibor: Parázna szobrok. Ikerregény. 2. kiad. Bp., 1980. 431-436. p. (IV.4. alfejezet), 441-442. p. (IV.6. alfejezet), 464-467. p. (V.6. alfejezet), 491-497. p. (V.10. alfejezet.) 96 Dr. Szalay Csabáné, Kemendy Borbála szíves közlése. 97 Dr. Viczián Antal kísérőlevele a visszaküldött könyvhöz. Siófok, 1981. december 8. (Dr. Szalay Csabáné, Kemendy Borbála birtokában.) 98 E cikksorozat, és dr. Viczián Antal néhány fényképének reprodukciója megtalálható a zászlóaljorvos Székesfehérvárott élő fia, Viczián András tulajdonában lévő albumokban. Szíves segítségét ezúton is megköszönjük! 99 Dr. Viczián Antal 333 p. 100 Dr. Viczián Antal 16. p. 247