Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944
gozó lakosai, valamint a házukat szalmával fedő ivanovkai orosz parasztok 1942 őszén.83 Kemendy már az oroszországi harctéren is közvetlen bajtársi kapcsolatban állt Nyíry Zoltán hadnaggyal, a 17/11. zászlóalj géppuskás századának parancsnokával. Nyíry - noha erről kevés szó esik a harctéri naplójában84 - szintén saját fényképeken örökítette meg a 17/11. zászlóalj, különösen a géppuskás század történetének számos fontos epizódját és helyszínét, a Csáktornyái elindulástól, 1942. május elsejétől egészen 1943 tavaszáig, a hazaérkezésig.85 Kemendy Nyíry Zoltán fényképei közül vette át az 1943. januári sebesülésének helyszínét, Rudkino községet 1942 nyarán ábrázoló felvételt, a Nyíry századának honvédéit egy Don menti géppuska állásban és az „Álmos" figyelőben, továbbá a Kaltróy Antal alezredest egy orosz hadifogollyal közösen, ugyancsak 1942 nyarán megörökítő fényképeket, a 17/11. zászlóalj gremjacsjei hősi halotti temetőjének képét 1942 őszéről, valamint a Kaltróy Antal Csáktornyái sírjáról és a 17/11. zászlóalj hazatért tisztjeiről és honvédéiről Csáktornya főterén, 1943. május 17-én készült fotókat (összesen hét fényképet).86 A visszaemlékezés utóélete Kemendy harctéri visszaemlékezésének egyik első olvasója Perjés Géza hadtörténész, az egykori bajtárs volt. Perjés, aki 1942-1943-ban nem vett részt a 2. hadsereg oroszországi hadjáratában, és csak közvetett információi voltak a doni tragédiáról, 1972. december 3-án hosszabb levélben fejtette ki a véleményét Kemendy kéziratáról, és arról, hogy milyen lelki hatást gyakorolt rá az emlékirat. „Arról van szó ugyanis Gézám - írta Kemendynek -, hogy megerősítettél, elégtételt ad83Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943.117/a. p. (63/a., 63/b. melléklet), 145/a. p., 149- 150. p., 170/b. p„ 172-172/a. p. (84-87. melléklet), 190/b. p. (90. melléklet), 218/a-219. p. (122-123. melléklet), 221-221/a. p. (100. és 100/a. melléklet), 240. p. (121/a-b. melléklet), 274/a-275. p. 84 Dr. Nyíry Zoltán fennmaradt harctéri naplója mindössze egyetlen alkalommal (Matvejevkán, 1942. június 12-én) említi a fényképezést: „Este lefényképezem a tanyánkat...". Vö. Frontnaplók a Don-ka- nyarból 79. p. 85 Dr. Nyíry Zoltán 1942/1943. évi, harctéri fotóalbumát Budapesten élő fia, Nyíry István őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre. (Szívességét ezúton is megköszönjük!) Nyíry képeinek egy részéről 1992- ben készültek reprodukciók a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban. Ezek némelyikét közreadta: Frontnaplók a Don-kanyarból 114., 116., 118., 120-122., 125-126. p. (Közülük kettőt Kemendy is felhasznált visszaemlékezésében.) 86Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943. 234/a. p. (120/b. melléklet), 234/a/2. p. (103. melléklet), 235/a. p. (101-102. melléklet), 236/a. p. (120/a. melléklet), 343-343/a/l-2. p. (199. és 200/a. melléklet), 370. p. (Vö. 386-389. p. „Mellékletek jegyzéke".) Kemendy egy további fényképet is Nyíry- nek tulajdonított, azt azonban valójában dr. Eger Zsigmond készítette. (Vö. Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943.189. és 190/b. p., 90. melléklet.) 243
