Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
lyezi a Polgári Egylet mögé, a központi vonalon túl, félre az egyenes közlekedéstől, és így a kívánt díszes utca helyett, mely a főutcának mintegy folytatását képezné, egy másodrendű mellékutcát akar létesíttetni. Ily utcában, melynek torkolata a Polgár [i] Egylet épülete mögé terveztetik, ott az építkezések súlypontja a Hunyadi utcai kertek felé terelletnék, hol a telkek és házok majd értéktelenek, és a tulajdonosok nem eléggé vagyonosok arra nézve, hogy a külcsínt illetőleg némű áldozattal építhessenek. Azáltal pedig, hogy ezen vonal a főközlekedési iránytól oldalt eldugva esnék, a vagyonosabb tulajdonosok sem látnák magukat indítva díszesebb és költséges építkezésekre, mert ezen vonal mindig csak mellékes vagy másodrendű utca lenne. Míg ellenkezőleg, ha a •/ ■ [alatti] becsatolt terv szerint a Babochay-féle ház lerombolásával a takarék- pénztár átellenében a Csengery utca mintegy meghosszabbíttatik, és a bejárás a város kellő [s] közepére helyeztetnék, ezen utca által mintegy sugárút fogna teremtetni, mely egyszersmind a főutca[i] vagyonos házbirtokosok telkeit érintené, és ez okból remélhető, hogy ezen fővonal értékes és díszes házakkal beépíttetnék, miáltal a város szépségében és az értékek szaporodása mellett jelentékenyen nyerne. Minthogy a bizottsági tervezet szerint a város szinte kéntelen leend némű áldozatot hozni, az általunk ajánlott terv már azért sem volna a városra nézve költségesebb lenni, mivel az ekként megnyitandó utcavonalba eső telkek tulajdonosai a szükséges teret díjtalanul ajánlják fel, és azonkívül még készpénzben is nevezetes összeggel fognának hozzájárulni a vállalat kiviteléhez. Számítunk tehát a t[ekin]t[ete]s városi képviselőség bölcs belátására annál inkább, mivel az általunk ajánlott terv elfogadása által, mely városunknak minden tekintetben csak előnyére válnék, éppúgy a jelen nemzedék jogosult követelményeinek fogna eleget tenni, mint a későbbi nemzedékek köszönetére is számot tarthatna. Nagykanizsa, 1876. március hó 31-én. Knortzer Frigyes m[aga] k[ezével], Lövinger Ignác m[aga] k[ezével], I. Moritz Stern m[aga] k[ezével], Weiser J. C. m[aga] k[ezével], Milhoffer József m[aga] kfezével], Rosenfeld Adolf m[aga] k[ezével], Weiszmayer M. m[aga] k[ezével], Somogyi Henrik m[aga] k[ezével], Welisch József m[aga] kfezével], Weiss m[aga] k[ezével], H. I. Wolf Rosenstock m[aga] kfezével], Stemmer Kálmán m[aga] kfezével], Maschanzker mfaga] kfezével], öfreg] Jáck Frigyes mfaga] kfezével], Filipp Goldstein mfaga] kfezével], Eichberg Adolf mfaga] kfezével], Filip Sercz mfaga] kfezével], Sommer Miksa mfaga] kfezével], Weismayer Mór mfaga] kfezével], Albert Zerkovitz mfaga] kfezével], Zerkovitz Vilmos mfaga] kfezével], Wolheim Bódog mfaga] kfezével], Gáspár Ferenc mfaga] kfezével], Walbach Mór mfaga] 79