Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918

24. § A betevők szabadságában áll tőkéjüket és esedékes kamatjaikat a 19. és 20. §-ban megállapított felmondási idő tekintetbevételével egészen vagy részenkint felvenni. [...] Ha pedig a befizetett tőke egészen felvétetnék, akkor a betéti könyvecske a taka­rékpénztárnak visszaadandó s az intézet bélyegéveli keresztülütés által érvényte­lenítendő; s ily módon az elévülésig az egyesületnél megőrzendő. 25. § A takarékpénztár minden tekintet nélkül a befizető nevére, melyet az tetszése szerint választhat, csupán és egyedül a könyvecske birtokosának fizet, ki mind­addig törvényes tulajdonosnak fog tekintetni, míg az ellenkező törvényszerűleg bebizonyítva s erről a pénztár forma szerint értesítve nem leend.[...] III. Fejezet Az intézet foglalkozása s üzletköre 31. § Az intézet pénzei a következésképp adatnak ki kamatozásra, úgymint: a. / Telekkönyvileg bekebelezett ingatlan javakra Zala és Somogy megyében, és­pedig: községeknek, testületeknek vagy egyeseknek. b. / Engedmény útján magához vált záloggal biztosított magánykötvényeket. c. / Kölcsönt ad az intézet legfeljebb 200 f[orin]t erejéig rövid időre be nem táblá­zott, de jó hitelű kezesség által biztosított magánkötelezvényekre. d. / Vásárolhat az egylet a bécsi s pesti tőzsdén jegyzett, kamatozó állampapíro­kat, zálogleveleket és elsőbbségi kötvényeket. e. / Előleget ad mindennemű arany- és ezüstpénzekre vagy nemesfémből készült szerekre; továbbá nemcsak magyar állami, de közös osztrák birodalmi s egyéb, nyilvános hitelű, tőzsdeileg jegyzett hitelpapírokra, különösen földtehermentesí­tési, szőlőváltsági kötvényekre, földhitelintézeti záloglevelekre, magyar vasúti részvények[re] és elsőbbségi kötvényekre.[...] 34. § Ingatlan javakra kölcsön csak úgy adatik, ha azok minden jegyzet nélkül a kölcsönt kérő vagy jótállójának nevére vannak tulajdonul a telekkönyvben felvé­ve; s ekkor is a netalán rajta fekvő korábbi terhek beszámításával úrbéri állomány alkatrészét nem képező városi házakra az érték fele, egyéb fekvő birtokoknál pe­dig az érték 2/3 része erejéig. Rendszeresen becsértékül felvétetik és tekintetik pedig a jelzálogul ajánlott in­gatlantól fizetendő, egyenes országos adó százszoroga.95 Ha valaki ingatlanainak nagyobb becsértéket tulajdonítana, tetszésére bízatik ezt egy folyamodványához 95 Értsd: százszorosa. 64

Next

/
Thumbnails
Contents